Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)
A makói társadalom szerkezete - V. Osztályrétegződés. Rendi társadalom — Osztálytársadalom — A polgárság — A munkásság — A kispolgárság — Paraszt szigetek
Öröklött vonások különböztetik meg a zsidó polgárságot is a többiektől. Polgárok, talán a legerurópaibbak Makón, de a Gettó felé szolidaritás húzza, s a dzsentri és az agrárpolgárság felől pedig népi, történeti különödés taszítja, s a kettős határ között külön darabjává lesz a város társadalmának. Reprezentánsa a legnagyobb exportvállalat vezetője. Nemzedékek óta asszimilált zsidó família sarja, más városból került Makóra, s mégis rögtön a makói zsidóság polgárosult fölső rétegének szintjén helyezkedett el. A város legnagyobb jövedelmesei közé tartozik, életberendezése tökéletesen európai polgári, tevékenységénél fogva állandóan utazik Európa minden részébe. Ambíciója a teljes asszimilálódás, mely névmagyarosításban is kifejezésre jut, mindamellet nem tagad meg minden közösséget a zsidósággal. Épp olyan felső pólusa a makói zsidóságnak, mint az előbb jellemzett gazda a parasztságnak. Hasonlóan ahhoz, igényli és vállalja a polgári státust, teljes osztálytudattal és harci elszántsággal. A se nem dzsentri, se nem paraszti, se nem zsidó polgárság, a megkötő hagyományok és az eligazító ideál erőtlensége folytán széteső és heterogén csoport. Nyugati értelmű polgárság, mely ipari és kereskedelmi teljesítményekre támaszkodik, az ember és a munka általános és dogmatikus megbecsülését tartja fenn, a magyar polgárság elsorvadásának jól ismert, általános okai folytán, Makón nincsen. Egyértelmű polgári öntudat és ideálok folytán pedig nincs, ami egybetartsa a legpolgáribb makói „harmadik rendet". így áll elő az a sajátságos helyzet, hogy a polgárság második eleme felé divergál a foglalkozásánál és helyzeténél fogva meg nem kötött makói polgárság: vagy úr akar lenni vagy zsidósan európai polgár vagy a parasztságba visszaeső civis. Akiknek az úri rend kedvez, igyekeznek szert tenni egy y-ra vagy valamilyen betűkettőzésre, vagy proli hangzású nevüket disztingváltabb hangzásúra „javítják", például Fazekast Dévényire vagy Vargát Taksonyra. Az ősöket minél messzebbre helyezik a megszépítő múltba, vagy rövid úton megszépítik mesterségüket, a parasztgazda földbirtokos lesz, a hagymás „kertész", s az iparos vállalkozó vagy magántisztviselő stb. Akinek a szabad polgári portyázás kedves, az a liberális zsidósággal keres kapcsolatot: szabadgondolkodók, tekintélyrombolók, de polgári állapotukat még a szabadgondolkodásnál is jobban szeretik. Az sem változtat karakterükön, ha éppen anarchistáknak mondják magukat. Akik pedig nem találván támpontot az úri vagy a polgári világban, s nincs erejük saját polgári nívó tartására, azok paraszti árnyékba esnek vissza, a civis mivoltukban érzik jól magukat. Vacsora után nem isznak feketét, csak bort, könyvet ritkán olvasnak, s akkor is nem problémásokat, kedvelik a tágas szőlőkerteket, s kultúrájuk az étkezésben a legerősebb. A makói társadalom talapzata nem kevésbé elütő részekből tevődik össze, mint fölső rétege. A munkás szerep általánossága mind a munkásnak, mind az embernek mélyreható különbségeit takarja. Az ipari munkásság nagy részében osztálytudatos. Proletár állapotát nem a belenyugvás és a változtathatatlanság érzetével viseli, hanem lojálisán vagy illegális küzdelemmel apellál magasabb szintre. Egyéni sorsok tipikusan egyformák ezen a csoporton belül. A munkásházak közt lakik az egyik egyszoba konyhás lakásban. Tágas kertje van, s ott felesége és a kisebb gyermekek foglalatoskodnak, s olykor szép bevételeket vesznek zöldség-, gyümölcsfélékből. A családfő a fűrészgyárban dolgozik heti 20 P-ért, nagyobb gyermekei közül az egyik kereskedősegéd, havi 40 P fizetéssel, s a másik cipőfelsőrészkészítő havi 40 P-vel. A lakás tiszta, rendes: padolt szoba és városi berendezés, rádió. Vasárnap az egész család a vágyakozásnak megfelelő polgári nívójú ruhába öltözik, a nagyobb fiú sporteseményeket látogat, a leány kirándul vagy a munkásotthonba megy, a családfő vendéglőbe látogat el. Belső elégedetlenséggel viselik rende45