Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - V. Osztályrétegződés. Rendi társadalom — Osztálytársadalom — A polgárság — A munkásság — A kispolgárság — Paraszt szigetek

tott gyermekek is gyakorta látogatást tettek a városi házban, amely valóságos gyülekezőhely volt minden vasárnap, sőt sokszor hetipiacos napokon is. A bomlás, amely a nagyapa idejére bekövetkezett, nem állt meg a gyermekek felnövekedtével. A kilenc gyermek nem alakított hasonló kilenc parasztcsaládot. Közbejött a háború. Négyen odamaradtak, az asszonyokra maradt gazdaság tönkrement, s gyermekeik kivétel nélkül elhagyták a földművelői pályát, s a paraszt hagyományokat. Az unokák nemzedéke — a harmadik generáció — már levetkezte a parasztcsalád szoros és többrétű kötöttségeit. Gazdasági, nem földművelői nevelését jelentékeny mértékben iskolában nyerte, s társas érintkezéseiben más társadalmi tájak húzzák, mint amelyből eredt. A szóban forgó család harmadik generációbeli állománya 11 unokatestvér. A tizenegy közül csak egyetlenegy a saját földjén dolgozó hagymakertész, a többi sorjában: kereskedő, tanító, csendőr, szobrász és szövetkezeti vezető; a lányok szobafestő, cipész, tisztviselő, ügynök és sofőr feleségei. A férfiak mind nőtlenek, a legöregebb 48, a legfiatalabb 21 éves, s a nőknek is összesen három ' gyermekük van. A család, amelyet a harmadik generáció fölmutathat: esetleges és részleges együttélés vagy még annyi sem. Polgári család, melynek föltétele a gyermek, s amely az ágy és asztal közösségére szorítkozik. Családon kívül dolgozik a férfi, sőt a nő is, a gyermek iskolában nevelődik, s a társas érintkezésnek csak kis része játszódik le a család keretei között. A bomlás gyors fokozatait természetesen nem viselhetik megrázkódtatás nélkül. Az unokák tökéletesen kiestek az apák kötöttségéből és védettségéből, szabadon és egyedül imbolyognak egy összekuszálódott társadalom kiismerhetetlen útjain. A tizenegy közül négy lakik Budapesten s három bontotta fel első házasságát. Megállásra és új gyarapodásra jó ha azoknak módjuk lesz, akiket egyéni képességei eligazítanak az útvesztőben. V. Osztály rétegződés Rendi társadalom — Osztálytársadalom — A polgárság — A munkásság — A kispolgárság — Paraszt szigetek A RENDI TAGOLTSÁG nem tűnt el a makói társadalomból abban a pillanatban, amikor jogi keretei megváltoztak. A forduló első nemzedéke annak ellenére, hogy a polgárosodás lehetőségei is megnyíltak előtte, még a rendi társadalom törvényei szerint élt. A rendi szerkezet, mint egy korábbi korszak valósága, kívül is esik vizsgálódásunk körén, maga a rendi jellegű rétegződés azonban nem, mert a város fejlődésének jelenlegi korszakát rendi természetű szerveződés vezeti be. A makói társadalom múltszázadi világa éles vonásokkal dokumentálja a rendi tagoltság határozott körvonalait. Akkor a társadalom csak gazdasági, népességi és jogi föltételeiben változott a megelőző időkhöz képest, nem pedig szervezeti formában. A különböző rendek örökségébe lépő rétegek a jogi előírások eltűntével is épp olyan zártak, külön szerepűek és autonómok maradtak a valóságban, mint annak előtte. A nemesség örököse a dzsentri s a jobbágyutód parasztság egyaránt a megelőző generációk törvényei szerint élt saját csoportjuk kereteiben s közlekedtek egymással. Az első nemzedék rétegei még rendek voltak, nem pedig osztályok. A DZSENTRI változatlanul a vezetés szerepét töltötte be. Vezetőszer epe kiterjedésében különbözött örökhagyójától. A politikai és közigazgatási vezetés szerepét 40