Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - IV. A család. A család szerepköre — Családformák — Egy család életrajza

IV. A család A család szerepköre — Családformák — Egy család életrajza A CSALÁD ÁLLANDÓ ÖSSZETEVŐJE a mezőváros társadalmának, s minden változások közepette megtartotta fontosságát. Sőt a változás szemléltetése szempontjából növekedett jelentősége azáltal, hogy módosulásai híven tükrözik az egész társadalom átalakulását. A mezővárosi társadalom általánosságban nagyobb szerepet juttat a családnak, mint a városi csoportok. Makó társadalma különösen három jól kifejlett funkcióját példázza: a gazdasági, a nevelői és a társas érintkezésekben betöltött szerepét. Mint gazdasági egység a fogyasztás és termelés oldalán egyaránt igen jelentékeny szerepet tölt be a család. Termelőfunckiója kiváltképpen nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban. Itt a termelés önmagában is minél több egyén összeműködését követeli meg, s régebben még jobban megkövetelte, amikor a sok ipari munka is a család körébe tartozott. De földművelők között máig is valóságos munkaszervezet a család, melyben a családtagoknak kor és nem szerint való helye a termelőszervezetben való munkakört is meghatározza. A családfő a munkaelosztó, irányító és felügyelő, aki mindig személyes példával vezet. A legidősebb fiú a helyettese és a részletmunkák vezetője; a családanya a háztartás, aprójószág, a tehén és tejtermelés dolgait végzi leánya vagy menye segítségével. A serdülő lány rendes munkaköre régebben a szövés-fonás volt, a legényeké pedig az elvégezhető kovács- és famunkák. Ma mindkét nemnek ez a különleges szerepe elhalványult. Kisebb leány és fiúgyermekek az állatok őrzését kapták feladatul. Az ipari termelés és kereskedelem körében is — kisebb mértékben ugyan, mint a mezőgazdaságban — szintén munkaszervezet is a család. Makón kevés kivétellel az a szabályszerűség érvényesül, hogy iparosoknak és kereskedőknek legalább egy gyermekük követi szülőit a mesterségben, kereskedő családoknál pedig, kiváltképpen a zsidóság körében csaknem minden vállalkozás családi vállalat. A kulturális termelés nagyüzemű szervezettsége folytán a család termelői funkciója ily foglalkozású rétegeknél összezsugorodik a háztartási munkára. Viszont azonban e munkák körében a kulturális termelés tünteti fel a leghatározottabb szerepköröket. A nők szerepe kizárólag az egyetlen családon belül végzett munkára, a háztartási munkákra korlátozódik, viszont a családfő és a fiúgyermekek kizárólag a család keretein kívül töltik be termelői szerepüket. A háztartási munkák elkülönödése és kizárólagossága kisebb mérvű az iparos és kereskedő családoknál, és legkisebb a parasztság körében. A dolgozó nő — oly értelemben, hogy a háztartás munkáin kívül eső munkát is végez — csak az ipari és kulturális termelés polgárságának a körében új jelenség, a parasztság századokon keresztül kifejlesztette a mezőgazdasági termelés női szerepköreit, amelyeket a háztartás munkáinak elvégzése mellett töltöttek be a nők. A család fogyasztásbeli szerepe, csaknem kizárólagos. A mezővárosi társadalom nagyon kevéssé fejlesztette ki a fogyasztás kollektív nagyüzemeit, a fogyasztás minden ágának ezért a családi egység a kerete. Lakás és étkezés kizárólag a család kereteiben folyik. Játék, művészet és szórakozás történik olykor a családtól független nagyüzemekben (mozi, sporttelep, kávéház). A családi egység termelőfunkciója sem kerülhette el a változás hatását. A mezőgazdasági termelés átalakulása kiszorította a nem tisztán őstermelő funkciókat; a szövés, fonás és ipari famunkák tökéletesen eltűntek, s a szappanfőzés és kenyérsütés stb. mindinkább eltűnőben vannak, de maguk a tisztán őstermelői mozzanatok is egyszerűsödtek és mechanizálódtak. A nők és serdületlen gyermekek kiszorultak a 37