Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - III. Nemzedékek. A nemzedékek társadalmi problémája — A makói társadalom nemzedékviszonyai — Első nemzedék — Második nemzedék — Harmadik nemzedék

felemelkedésének harcait is vállalta. Návay Lajos pedig Csanád megyének hosszú időn keresztül alispánja, nemcsak a birtokos parasztrétegek sorsát, hanem a földmunkásokét is felismerte: több tanulmányban sürgette a reformok szükségességét és egyike volt azon keveseknek, kik a politikai és közigazgatási vezetést alkalmazni tudták a fejlődő élet változásaihoz. A sors szomorú kitüntetése, hogy nemzedéktársai közül éppen őt érte a mártírság. A kulturális és gazdasági termelés nem ismert Justh Gyulát és Návay Lajost. A francia eredetű D'Orsay Olivér gróf volt az egyedüli, aki a lótenyésztés mezőhegyesi és makói megszervezésével Justhék politikai tettéhez fogható gazdasági teljesítményt mutatott föl. A polgárság második nemzedéke viszont annál inkább a gazdasági és kulturális termelés frontjain verekedte ki az irányítás szerepét. Ez a generáció az elődje által teremtett gazdasági alapokra támaszkodva már tényezője lesz a város társadalmának, s a maga gazdasági erőinek gyarapítása mellett különleges polgári teljesítményeket is nyújt. Már kulturális és politikai törekvések mozgatják, számos ügyvédet, orvost és tanárt nevel. A zsidóság is ebben a második nemzedékében olvadt bele az egységes polgári osztályba, s az apák kizárólagos gazdasági törekvéseinek eredményeire támaszkodva a fiakat már tudományos és művészi pályára küldik. A polgárság térfoglalása minden ponton szembetűnő. A zsidó és nem zsidó polgárság igen képzett európai nívójú élcsoportjából kerülnek ki a város legnagyobb politikai pártjának, a Kossuth-pártnak a vezetői. A gimnázium tanári kara és a városi közigazgatás a polgári szellem fellegvárai. (A radikálisabbak állandó olvasói a Nyugatnak és a Huszadik Századnak.) A háborús élmény nem változtatott a polgárság második nemzedékének arculatán, csak mélyebbre véste meglevő vonásait, az ellenforradalom levegője pedig a konzervatív nemesi világképhez vitte közelebb szemléletét. Az irredentát a dzsentri mellett ez az osztály éltette, és szorgalmas fogyasztója lett az ellenforradalom és a revíziós irodalom sajtótermékeinek (Napkelet, Pesti Hírlap, Új idők, Színházi Élet). A radikálisabb rész egy kevéssé természetszerűen visszaszorult, de a parasztsággal való szoros kapcsolatát és a politikai vezetést továbbra is megtartotta egészen a legutóbbi időkig. A második polgári generáció néhány representatív man-ja túlnőtt a város határain. Az iparosság vezető egyénisége Papp József országos iparos vezér is, és pályája a fölfelé tökéletesen alkalmazkodó iparos-polgári törekvést képviseli. A parasztság erőteljes polgárosodásának bizonysága, hogy a polgárság reprezentatív egyéniségei közül, több paraszt eredetű. A kisgazda felsőházi tag, S. Bálint György képviseli a lojálisán fölfelé törekvőket, az ellenzéki párt országos alelnöke viszont a népi ellenzéket. Az intellektuális polgárság representatív man-ja a szervező és politikus ügyvéd, Könyves-Kolonics József, aki a társadalmi élet minden frontján tevékenykedik, és azon kevesek közül való, akik Szirbik Miklós után a hagymakultúra fejlesztésének elősegítésén működnek közre. A polgárság második nemzedékbeli kifejlésével és a polgári öntudat kialakulásával egyidőben jelenik meg az ellenkező pólus is: a proletariátus. Proletár gazdasági helyzet és társadalmi alárendeltség azelőtt is volt, minden időben azonban osztálytudatos munkásság csak a polgárság teljes kifejlésével állott elő. A második polgári nemzedékkel együtt jutott társadalmi szintre a város fejlődésében második, de osztályöntudatban első proletár nemzedék. Munkásotthont, munkáspártot ez a generáció alapított. A második nemzedék parasztsága folytatja az előző generáció gazdasági erőgyűjtését, de mellette már a társadalmi emancipálódás terén is útnak indul. Ez a nemzedék az, amelyben a paraszt világkép: a világszemlélet primitív zártsága, és a társadalmi szerep lojális és belenyugvó elfogadása megrendült. A társadalmi élet minden frontján új helyzet áll elő. Az eddig egységes és zárt osztály határai meglazulnak, s a parasztság külön3* 35