Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - III. Nemzedékek. A nemzedékek társadalmi problémája — A makói társadalom nemzedékviszonyai — Első nemzedék — Második nemzedék — Harmadik nemzedék

nak a várossal szemben fennálló határozott különneműsége elhalványodott, bár teljesen meg nem változott, másfelől pedig a tanyák között fokozódott az érintkezés és már-már a falusi és városi közösséghez hasonló tanyai közösség állott elő. A mai helyzetkép megrajzolásánál különbséget kell tennünk a városhoz közeleső tanyák és a távolabbi tanyaföldek tanyái között. A közelebbi tanyák későbbi alakulás eredményei, s kapcsolatuk a várossal oly szoros, hogy külön jellemző területi csoporttá való kifejlésük napjainkig nem következett be. A tanyaföld tanyái képezik azt a különleges területi csoportot, melyet elsősorban értünk tanyák alatt és melynek fejlődését figyelemmel kísértük. A makói tanyavidék képe meglehetősen belterjes és népes táj vonásait hozza elénk. A tanyák lakórészei fokozott és állandósultabb kinttartózkodás eredményeképp eléggé kiépültek, bár a gazdaság céljait szolgáló részek mögött messze háttérbe szorulnak. Két szoba vagy városiasan kiképzett házvég a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A tanyák elsősorban való termelői szerepét az is dokumentálja, hogy nagymértékben vagy teljesen hiányzanak a falu és a város elengedhetetlen kellékei: víz, villanyvezeték, üzletek, templom, temető, viszont megvan az összeköttetés a várossal, ahol mindezek megtalálhatók. A makói tanyáknak négy kiépített útja van, s mind sugarasan a város felé vezet. A fokozott kinttartózkodás egyre sűrűsödő érintkezést eredményezett, és központszerű képződményeket hozott létre az egyes tanyák között. E kisded központok a tanyai közösségek kialakulásának magvai; történeti előzményük, hogy valaha hasonló nevű falvak állottak a helyükön. Makó határában öt igen kezdetleges tanyaközpont van: legnagyobb Rákos, melyben iskola, kör, szövetkezet, malom, kovácsés bognárműhely van; az igási központ, melyben iskola, kovács, kör, csárda és ártézi kút; Bogárzóban templom, kör és iskola; Hatrongyoson kör, iskola, kovács- és bognárműhely van. III. Nemzedékek A nemzedékek társadalmi problémája — A makói társadalom nemzedékviszonyai — Első nemzedék -- Második nemzedék — Harmadik nemzedék A NEMZEDÉKEK TÁRSADALMI KÉRDÉSE nem azonos a történeti problémájával. Az általános történeti szemlélet a nemzedékek egymás után következésére függeszti szemét, s számára a nemzedékek az idő folyásának egy-egy szakaszát: korszakot jelentenek. A társadalmi szemlélet ellenben a hasonló vagy szabályosan különböző magatartásoknak a csoportját, társadalmi egységeket lát a nemzedékek látható korcsoportjaiban. A társadalomrajz számára a nemzedékek mint társadalmi egységek két vonatkozásban válnak aktuálissá: egyfelől történeti egymásra következésük társadalomfejlődési, másfelől egy adott időben való szembenállásuk társadalomszerkezeti problémáinak vonatkozásában. A társadalomtörténeti kérdés történeti volta mellett is lényegesen különbözik az általános történelem nemzedékkorszak problémájától, mely a nemzedékek korszak-keretein belül is az időben egymás után előállott változásokra, a történet egész arculatának módosulásaira keres feleletet. A társadalmi szemlélet viszont időben is a társadalom szerkezeti formáit, változásait kutatja, ezért kell a jelen társadalmi tényeit kutató társadalomrajznak is vissza-visszatekintenie a megelőző alakulatokra. Az időben egymás mellett álló nemzedékek viszonyainak taglalása, és különösképpen az egymást fölváltó nemzedékek csoportharcai már kizárólag a társadalmi problémák körébe tartoznak. 32