Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - II. Területi csoportok. Területi összefüggés — Makó területi szerkezete — Városrészek — Tanyák

désű terület tartozzék egybe. A város társadalmi jellemzője a föltétlenül szükséges nagysági méreteken túl az, hogy fejlett közművekkel rendelkezzék (vízvezeték, csatorna, útburkolat stb.), és olyan társadalmi szerepet töltsön be, mely magasabbrendű szükségletekhez kapcsolódik (ipari és kulturális termelés és közvetítés, igényesebb fogyasztás, magasabb nevelés és szakképzés), és e révén gócpontja legyen a környező kisebb méretű és közönségesebb szerepet (őstermelés, elemi oktatás, igénytelenebb fogyasztás, stb.) betöltő területegységeknek. A mezőváros föltétlen magában hordozza a város helyzeti energiáját. Makó is 130 000 holdnyi területen 70 000 főnyi népességnek elégíti ki differenciáltabb szükségletét (igazgatási helyek, piac, középiskolák), és van irányító hatással e vidék életére. Makó vidéke elsősorban a város saját tanyáiból s másodsorban a kiterjedésének megfelelő távolságra eső falvakból áll (Apátfalva, Kiszombor, Földeák, Csanádpalota, Püspökiele stb.). Maga a város sem külső berendezésében, sem társadalmi struktúrájában nem város még. Városi külsőségek: villany, hiányos vízvezetés és útburkolatok, gondos és szép fásítás — és semmi több. A társadalom városi jegyei: a falusi-rendi kötöttségek meglazuzása, a polgári társadalom határozott kibontakozása, s teljes atomizáltság. Minden városiasodás ellenére, azonban a jövőben sem lesz Makó vagy bármely más mezőváros olyan, mint a nyugati városok. Tagoltabb marad mindig, vidékével egészen más viszonyban fog állani mindég és sohasem ölti magára azt a városformát, amelyet a nyugat-európai városok hordoznak. Makó e sajátos alföldi magyar városnak az előképe. II. Területi csoportok Területi összefüggés — Makó területi szerkezete — Városrészek — Tanyák A TERÜLETI ÖSSZEFÜGGÉS különleges csoportosulásokat teremt a társadalom bonyolult szövevényében. Elvontabb társadalmi szemlélet előtt föl sem merül ez az összefüggés, míg a konkrét tényszemlélet elsőrenden a területi csoportok problémáival találja magát szemben. Az általános szociológia jóformán nem is ismeri a területi csoportok problémáját, szemléletében az egység kritériumát a magatartások absztrakt hasonlósága vagy szabályszerű különbözése határozza meg. Hogy a területi tényező mily szerepet játszik ennek az egységnek a létrehozói vagy jellemzői között, az már csak azért is fedve maradhatott, mert a társasviszony szempontjából a területi fekvés olykor tökéletesen közömbös. Nem így a társadalomrajz, mely egy község társadalmi szerkezetének vizsgálatánál a legérzékelhetőbb csoportokat a területi tagozódásban találja, hiszen maga a vizsgálati egység is — község vagy város — elsősorban területi csoport. A területi csoportok társadalomrajzi felderítésének ilyen vonatkozásában általánosabb érvényű értéke van: a konkrét példa erejével rávilágít a társadalom területi szerkezetére. MAKÓ TERÜLETI SZERKEZETE egy történelmi példa nyomán világosodik meg kellően. A rendi korszak közigazgatása ismert nemesi és paraszt vármegyét, nemesi és paraszt községet egyazon területen egymás mellett. Ez a tény szemléltetően mutatja, hogy különböző funkciót teljesítő csoportok ugyanazon területen elkülönödve egymás mellett állottak. Könnyen érthető, hogy a rendiség idején erősebb volt a területi csoportok határozottsága, mint napjainkban. A makói társadalom területi 27