Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom adott feltételei - III. Gazdaság. A gazdasági struktúra jellege — Termelési ágak — Gazdaságok nagycsoportjai — Területi elhelyezkedés — Fogyasztás — Jövedelemeloszlás — A fogyasztás rétegződése

A mezőgazdaság összes birtokosainak és bérlőinek száma (keresők eltartottak együtt) 9340, cselédek 1038, napszámosok 9948. A napszámosok közül háza van 1680-nak és körülbelül ugyanennyi azoknak a száma, akik részes hagymatermelést folytatnak, tehát a házbirtokosokhoz hasonlóan nem százszázalékos bérmunkás napszámosok. Makó termelési feltételei között az 50 holdon felüli birtokok (63) föltétlenül kiskapitalista, munkaszervezetének patriarchális jellegét egyre jobban levetkőző gazdaságformát jelentenek. Makón 30 holdon fölüli gazdaságok is (500) a gazdagparasztság társadalmi szintjét jelentik, viszont a középparasztsághoz számítható a bérföldön termelő hagymakertész is, de a törpebirtokos kertész föltétlenül (összesen 4700). A mezőgazdasági üzemek nagyságcsoportjai nem esnek ugyan pontosan egybe a birtokcsoportokkal, de elég jól megközelítik azokat, ezért tájékozódásra alkalmasak. Birtoknagyság Terület kh. <7o Birtokos % 1—10 kh 13 452 30,8 3842 71,5 10—50 kh 23 403 53,7 1463 27,2 50—100 kh 3 274 7,5 38 0,8 100—500 kh 3 495 8,0 25 0,5 Összesen: 43 624 100,0 5368 100,0 Ipari nagyvállalat csak 6 van: 1 gépjavító műhely, 1 nyomda, 1 áramfejlesztő, 1 hagymaexport vállalat és 2 malom. A kulturális termelés intézményei közül nagyobb szervezeti egység a megyei, járási és a városi közigazgatás, továbbá a pénzügyigazgatóság, az OTI, a járásbíróság és a kórház. Ide tartoznak a nagyobb egyházak s az iskolák: 1 gimnázium, 1 felsőkereskedelmi iskola, 1 leánykereskedelmi, 2 polgári fiúiskola, 1 polgári leányiskola, 1 iparos tanonciskola, 1 gazdasági ismétlő iskola, s az elemi iskolák és a tanfelügyelőség. A kisebb egységekhez sorolhatók az orvosi, ügyvédi, mérnöki irodák és rendelők, továbbá a mozik és a magántanítói alakulatok, melyek számszerint a kulturális termelés egységeinek a nagyobb hányadát képezik. Makó gazdasági struktúrája az üzemek felsőbb csoportosulásának csak egy-két szórványos példáját mutathatja fel. A kisgazdaságok csoportosulásának csak biztató kísérleteit jelenti a lótenyésztő és szarvasmarha törzskönyvező központ és egy külterületi tejszövetkezet. A leghatékonyabb társulás a hagymaexportőrök egyesülése, mely a hagymakivitel terén az egységes irányítást valósítja meg. Jóval fejletlenebb a hagymakertészek úgynevezett őstermelő alakulata, mely a termelésnek gazdaságok feletti irányítása végett keletkezett. Ezt a szerepet a legutóbbi években a Hagymakertészek Szövetkezete vette át és máris megvalósította a termelés irányításának néhány mozzanatát (kísérleti telep, tanulmányutak, kiállítás, termelői nyilvántartás). TERÜLETI MEGOSZLÁS. A gazdasági szervezet minden ponton érezteti hatását a társadalom életében, a mezőváros társadalmát pedig különleges erővel határozza meg a gazdaságok területi elhelyezkedése: a gazdaság térbeli szerkezete. Az őstermelő gazdaságok természetszerűen a termőföld fekvéséhez igazodnak: az egész határ tanyákkal népes. A tanyák kisrészükben tisztán termelőüzemek, nagyobb részben hosszabb-rövidebb ideiglenességgel lakóhelyek is. Kevés olyan tanya van Makón, mely a falu- vagy a városbeli lakóházhoz hasonlóan állandósult 13