Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom adott feltételei - III. Gazdaság. A gazdasági struktúra jellege — Termelési ágak — Gazdaságok nagycsoportjai — Területi elhelyezkedés — Fogyasztás — Jövedelemeloszlás — A fogyasztás rétegződése

Birtokosaik és azoknak családtagjai már igazi hagymatermelő kertészek, legerősebb képviselői s nagyrészt vezetői a hagymások társadalmi csoportjának. A harmadik csoportot a kertészgazdaságok alkotják. Néhány hold törpebirtok­ra vagy évi bérletre alapított gazdaságok ezek, melyekben kizárólagos a hagymater­melés. A gazdaság igazi alapja a tulajdon vagy bérelt vagy részművelésre vállalt hagymaföld és a hagymatermeléshez szükséges fölszerelések. Az esetleges búza-, ku­koricatermés csak kiegészítője a hagymának, és épp így kiegészítője a kertész jöve­delmének a vállalt arató és kukoricatörő munkából befolyó rész vagy bér. E két munkán kívül rendszerint csak a hagymatermelés körében vállalnak bérmunkát az ilyen gazdaságokkal rendelkező hagymakertészek. A hagymások jellegzetes társa­dalmi csoportjának zömét teszi ki ennek a gazdaságformának a népessége. Számuk a legnagyobb az összes hagymakertészek között, kb. 2000-re tehető. Ennek az üzem­formának létalapja a hagyma, és a hagymatermelés elsorvadása visszataszítaná e ré­teget a földnélküli zsellérek és törpebirtokosok még súlyosabb proletárságába. Az ipari termelés és az áruközvetítés alárendeltje az őstermelésnek. Az ipar, ke­reskedelem és közlekedés 9217 főnyi népességet foglalkoztat, az egész népességnek 25,5°7o-át. kereső eltartott összesen Ipar 2796 3038 5834 Kereskedelem és hitel 1072 1606 2678 Közlekedés 240 465 705 Összesen: 4108 5109 9217 Mind az ipari és kereskedelmi vállalatok számaránya és súlya, mind pedig a ke­retei között foglalkozó népesség állandó emelkedésben van. Különösen komoly je­lentőséget nyer ez a tény a mezőváros polgárosodásának és iparosodásának egyéb tényeivel együtt, sőt az enemű jelenségek közül ez az alapvetőbb. Az ipar és kereskedelem vállalatainak száma 1930-ban 1230. E vállalatok a ma­gyar vidéki városok szokásos szakmái között oszlanak meg. Szembeötlő az exportőr kereskedők nagy száma és a kiskereskedők, kofák, baromfiszedők, sütögetők, piaci árusok és kisspekulánsok változatos csoportja. A kulturális termelés arányára a közszolgálati és szabad pályán levők 872 kere­sőt és 1300 eltartottat számláló csoportja jellemző. Az egész népességnek 6%-a tar­tozik ebbe a csoportba. A termelés üzemei együttesen a következő képet nyújtják: Általános mezőgazdasági üzemek 3968 Hagymatermelő gazdaságok 1000 Hagymás üzemek 2000 Összes mezőgazdasági üzemek 6968 Kereskedelmi, ipari és közlekedési vállalatok 1310 Kulturális termelés üzemei 100 Összesen: 8378 AZ ÜZEMEK NAGYSÁG SZERINT való megoszlása rávilágít a város gazda­sági szerkezetének kis egységekre támaszkodó intenzív rendjére. A város egész gaz­dasági élete 8378 gazdaság keretei között folyik, viszont az összes keresők száma 17 673. Egy gazdaságra tehát 2,1 kereső jut. E számok tanúsága szerint Makó a kis­gazdaságok városa, s történetének nem volt még korszaka, melyben ilyen kis egysé­gekre épült volna a város gazdasági szerkezete. Ez a tény a társadalom különös ato­mizáltságának előképe és egyben magyarázata. 12

Next

/
Thumbnails
Contents