Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)

Az ópusztaszeri hagymásház - Kivitelezése

csökkent, amely a kert nagymérvű elhagyását eredményezte. A telek rövidülése nem befolyásolta a beépitettséget. A lakóház alaprajzi kiosztása és a melléképületek elhelyezése megegyezik az eredeti állapottal. A Diós-ház kocsiszínje újabb létesítmény, nem illik bele az udvarba, így ez a deszkaszín a telepítési tervből elmaradt, a kotárka pedig — az általános makói telekrend szerint — udvarhosszba került. A Diós-ház ma is lakott, eladása szóba sem jöhetett, ezért az épület áttelepítése helyett rekonstrukcióra kényszerültünk. Kivitelezése A földmunkákat és az alapok betonozását a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a kivitelezés többi munkálatait paraszti építőmesterek, az ópusztaszeri Árpád Termelőszövetkezet építő brigádja végezte, akik a munka megkezdése előtt megtekintették a valóságos Diós-házat is. A vízszintes falszigetelés kétrétegű csupaszlemez bitumen mázolással, függőleges falszigetelés nem történt. Megközelítően ötven centiméter magasságban téglalábazat készült. Mivel a kivitelező a vertfaltechnikát nem ismerte, a ház nagyméretű vályogból készült, ugyanis olykor Makón is falaztak vályogból házakat. Ezzel a megoldással is eredeti vastagságú (50 cm) falat kaptunk. A födém az épület hossztengelyében végigfutó mestergerendából, az erre nyolcvan centiméterenként helyezett kisgerendákból és vastag nádterítésből állt, amelyet a padlástérben földdel leterítettek és alól-felül tapasztottak. A tetőszerkezet ollófás, szelemenes nyeregtető. A födém és a tetőszerkezet faanyagát egy hasonló méretű ház (Kossuth u. 58. sz.) bontási anyagából vásároltuk, a díszes deszkaoromzatot Szakács Erzsébet Arany János utca 4. szám alatti lakos ajándékozta. A tető lécezése új anyagból, fedése hódfarkú cseréppel történt. A folyosó koszorúfái, ereszgerendái — a fenyőárú felhasználásának korlátozása miatt — akácfából készültek. Hasonló megokolásból a hátsó házvég anyaga fenyő helyett nyárfa deszka. A nyílászárók kiváltói fagerendák. A szükséges ajtókat, ablakokat és kiskaput a Kossuth u. 58. szám alatti gazdaház bontásából vásároltuk. A belső és a külső felületképzés sártapasztással történt. A helyiségek burkolata különböző, a szobáé párnafákra fektetett hajópadló, a nagykonyháé cementlap, a belső szobáé, valamint a kamráké döngölt föld, a folyosóé halszálkás kötésű laptégla, a kiskonyháé hatszögű tégla. A padlásfeljáró — az első kamrából — ácsolt fenyőgrádics, a hasonló anyagból készült padlásajtó felfelé — a padlástérbe — nyílik. A szobában és a nagykonyhában imitált külső villanyvezeték készült egy-egy lámpahellyel. A nyílászárók mázolása sárga olajfestékkel történt. Az utcai szoba, a nagykonyha és a folyosó — a múzeum gyűjteményében levő papírminták felhasználásával — színes meszelésre pingált. Az utcai homlokzat lábazata piros olajfesték-mázolású, a fal színesre meszelt. A telek körbekerítése társadalmi munkában történt. Az akácfa oszlopokon nyugvó függő deszkakerítés — szükségmegoldásból — nyárfa. A növényzet telepítési tervét a Diós-ház és a makói általános gyakorlat alapján állítottuk össze. Az udvar gang felőli oldalán szőlőlugas és virágoskert, az udvaron eperfa, a kertben a kerítésnél akácfák, bent szilva-, barack- és meggyfa. 55