Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)
Az ópusztaszeri hagymásház - A ház kiválasztása - Telepítési terv
AZ ÓPUSZTASZERI HAGYMÁS-HÁZ „Magyarország méltó történeti emlékezésének helyére tehetjük Pusztaszert." Erdei Ferenc A ház kiválasztása Az Országos Szabadtéri Múzeum egy mezővárosi szemtermelő gazdaságot képviselő téglapilléres tornácú, utcafrontján háromablakos, rangos gazdaházat telepít át Makóról 7 0, adott volt, hogy Ópusztaszeren a helységet a hagymatermelő társadalmi szektor lakóháza reprezentálja. A hagymatermelők eredetileg zsellérek voltak, akik még a 19. század közepén is szoba-konyha-kamrás házikókban laktak. A századfordulóra és a 20. század elejére kezdett általános lenni, hogy egykori gazdaházakat vásároltak. A Diós család tagjai is sorra beköltöztek Honvédból a törzsökös városrészbe, és az egykori cselédek megvásárolták a volt telkes gazdák házait. A szemtermelő szektor módosabbjai pedig ekkor már szárazbejárásos, fordított, illetve L-alakú házat építettek, olykor utcára néző magtárral. Diós Sándor egy katasztrális holddal rendelkező törpebirtokos, amikor az Aradi utcai házat megvásárolja, amely majd egy évszázadig telkes gazdák háza volt. A hagymás életforma nem teremtett külön hagymás háztípust, csak birtokba vette — a munkájával kivívott társadalmi-gazdasági rangjának megfelelően — a másik termelési szektor házát, ahol viszont a maga dinamikusabb életmódját alakította ki. Erre Féja Géza is felfigyelt: „Udvarán egészen egyedülálló lüktetést éreztem, melyet hiába keresek Szeged parasztváros részében. A tornác tele hagymával, az istállóban tehén borjadzott éppen, az ólakban hízó disznók, az ereszalján csöves kukoricák piroslanak, az udvar tele baromfival. A kamrában még tavalyi oldalasok, füstölt húsok, búbos kenyerek, tömérdek tojás, a szobák mennyezetén hagymaszárító készülék." 7 1 A 20. századi hagymás életmód és a város bemutatására alkalmas házat Makón még százas nagyságrendben is lehet találni, ezért külön gondot és felelősséget jelentett, hogy egyedileg melyik házra essen a választás. Ezt végül is a kölcsönös emberi kötődés döntötte el, ugyanis egy ilyen munkánál több éves szoros együttműködés szükséges, és ez a föltétel Diós Sándor és a múzeum között adott volt. Telepítési terv Az ópusztaszeri szabadtéri néprajzi kiállítási tervbe jól beleillett a makói hagymásház a maga 20. századi sajátos életmódjával. A makói ház telepítési terve az ópusztaszeri adottságokhoz alkalmazkodott. A telek utcafronti szélessége rendelkezésre állt, de mélységében majdnem felényire 7 0 Gráfik Imre: A makói paraszt-polgár ház. = Ház és ember. 1. 1980. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve. 157—174. 1. 7 1 Féja Géza: i. m. 266. 1. 54
