Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)

1791-ben büntetés terhe alatt elrendeli, hogy minden gazda az udvaron vagy háza körül kutat csináljon.

8 A mérnöki-műszaki beavatkozások a településszerkezetet is átalakítják. Makó régi városrészei (Buják, Szentlőrinc) jellegzetes halmaztelepülések. Utcái girbe-görbék, sok a zsákutca és a sikátor, a telkek szabálytalan alakúak.

9 Nagy Sárréten csak az ármentesítések után jönnek létre a sakktáblás mérnöki kiosztások,

1

0 Makón már a 18. század végén, ekkor kerül kiosztásra a mai Jókai, Luther, Alma és Gyóni Géza utca területe.

1

1 A mérnöki beavatkozás nemcsak az új városrészekre nyomja rá bélyegét, hanem a régiekre is. Már a 19. század első felében megindul az egykori utcák regulázása. Az 1821. évi árvíz után Fejérváry Ferenc tervei alapján a zsidó fertály, Giba Antal uradalmi földmérő elgondolása szerint a szentlőrinci városrész rendezésére kerül sor.

1

2 A továbbiakban a tűzszerencsétlenség elkerülése végett kerül napirendre bizonyos városrendezés. 1830-ban 264 épületről állapítják meg, hogy elhelyezésük az elemi feltételeknek nem felel meg: „veszedelmesen vágynák összveépítve", „a házak sűrűn eg> máson állnak", „borzalmas sűrűség egy zugban", „lakóház a szomszéd veszedelmére", „szűk sikátorban vágynák" stb. Az első részletes építési rendszabály az önkényuralom idején jelenik meg. A helytartósági osztály ezt az 1854. évi 4382. számú rendelete alapján közigazgatási kerületenként teszi közzé. Makó a nagyváradi kerülethez tartozóan kapja meg a két nyelvű rendszabályt, kihirdetésére 1857-ben kerül sor. (Függelék/l.) A lakosok „anyagi és szellemi kifejlődésére" valamint a „személy és vagyon biztosítására" hivatkozva vezetik be az osztrák építési rendszabályt. Az új házak építésekor vagy nagyobb javítások esetén a folyamodványhoz rajzot is kell mellékelni, amely tartalmazza az alapnézetet, tetőszerkezetet, keresztmetszetet •és a homlokzatrajzot. Az építés megkezdésekor az épület homlokvonala „egy műértő által kitűzetik". Mezővárosokban új épületeket csak engedéllyel bíró építő, ács, kőműves és cserepesmester építhet. A lakás járdához viszonyított padlószintjét 12 vagy legkevesebb 6 colban határozzák meg. A szobák magassága 10 lábon alóli (1 láb = 30,4 cm) nem lehet. Az istálló padlását 4 col vastag agyagtapasztással kell ellátni. A gazdasági épületeket a lakóházaktól legalább 3 ölnyi távolságra kell építeni. Ahol erre nincs lehetőség, tűzfallal választandók el. A konyhából istállóba vagy csűrbe bejárást hagyni nem szabad. A konyhának oldalfalai kőből legyenek rakva, a tűzelőfal 18 hüvelyk (1 hüvelyk = 2,6 cm) vastag legyen. A konyha boltozatára vagy a füstfogóra és az e mellett levő tűzfalra kiégetett téglából 6 bécsi hüvelyk vastag, négyszögben 18 hüvelyk belső világú, a tetőgerincen felül 36 bécsi hüvelyknyi magasságra kinyúlt kémény rakassék. Azoknál a házaknál, ahol a kémény fából vagy font vesszőből van, kötelezik az előbbi mód szerinti konyhák és kémények készítését. Új épületeknél tiltja a rendelkezés a szobák mennyezetgerendázatának a tetőszerkezettel való összeépítését. Az új házakat jól kiégetett téglából vagy építésre alkalmas kövekből mészenyvvel (malter) kell készíteni. Ez az építési rendszabály nem a helyi körülmények figyelembevételével készült. A fejlettebb osztrák építési előírásokat akarták minden változtatás nélkül az elmara8 Eperjessy K., i. m. 6. 9 Tóth F., A makói városi parasztház telke. Ethnographia 1974. 421—445. A Makói Múzeum Füzetei: 15. 1

0 Dám L., A Nagy-Sárrét népi építészete, Debrecen, 1975. Műveltség és hagyomány: XVII. 31. 1

1 Tóth F., Makó településtörténeti vázlata. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972—73. I. A Makói Múzeum Füzetei: 14. 51. 1

2 Tóth F., Gilitze István és az 1821-es árvíz. MFMÉ 1971/1. A Makói Múzeum Füzetei: 9. 160, 162. 173