Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)
dottabb magyar állapotokra kötelező érvénnyel előírni. Maradéktalan végrehajtására nem is kerülhetett sor. 1861-ben több városrész (Honvéd, Kelemen-híd, Vágóhíd, Cédulaház) építése indul meg, a házak száma meghaladja a másfélezret. Ezen agrárproletár városrészek létesítésénél egyáltalán nem érvényesül az 1854-ben kiadott rendszabály. Makó építési szabályrendelete 1888-ban jelenik meg. (Függelék/2.) Ez már a realitás talaján nyugodott, előírásai maradéktalanul megvalósíthatók. Az időközben eltelt három évtized meg is érlelte ezen rendelkezések elfogadtatását. Nem egy megállapítása ma is érvényes. Egy országos szabályzat helyi viszonyokra alkalmazott változatáról van szó. A város belterületét építési körzetekre osztják. Ez sem a településtörténeti, sem a közigazgatási beosztást nem követi, de értékrendjét adja az egyes városrészeknek. Az akkor új osztásnak számító agrárproletár városrészeket (Putrik, Honvéd, Vágóhíd, Kelemen-híd, Cédulaház) a IV. övezetbe sorolja. A III. körzet a törzsökös város periférikus területeit öleli fel. A főközlekedési utak mentén elterülő paraszti övezet (II.) a legnagyobb kiterjedésű kerület. A szűkebb és tágabb értelemben vett városközpont az I. a és I. b övezet. A szabályrendelet részletesen szól az építési engedélyekről, az utcák és terek szabályozásáról, a háztelek felosztásáról és nagyságáról, a szabálytalanul épített lakóházak lerombolásáról, az épület magasságáról, anyagáról, a falak vastagságáról, alapozásáról, a pincéről, az árnyékszékről, a kutakról, az ereszcsatornáról, az istállóról» a kamrákról, a kotárkákról, a magtárakról, a trágyagödrökről, a kerítésekről, a meglevő épületek átalakításáról stb. A tűzrendészeti szabályrendelet szintén 1888-ban jelenik meg. Ez kimondja, hogy a város területén minden évben kétszer általános tűzvizsgálatot kell tartani. A belterületen a disznóperzselés, külterületen a nagyobb tűz rakását legalább két órával előbb be kell jelenteni. A ház udvarán szalmából, szénából, kukoricaszárból egy hétre való mennyiség helyezhető el. A nyomtatás és cséplés csak a város külterületén történhet. A város kútjai jó karban tartandók, az ártézi kutak éjjel legalább két lámpával kivilágítandók. Új nádtetőt tilos építeni, de a meglevők javítását engedélyezik. Téglavető kemencéket a város szélétől fél kilométernyire, mészégető kemencéket kétszázötven méter távolságra szabad felállítani. Amennyiben a toronyőr nem a toronyban lakik, lakása nappal vörös zászlóval, éjjel sárga színű lámpával jelölendő meg. A két református templom tornyában levő őrszobát telefonnal kell felszerelni. A toronyban a kongatással egyidejűleg kötelesek a toronyőrök, ha a tűz a város belterületén van, annak irányában nappal egy vörös zászlót, éjjel pedig egy vörös lámpást kitűzni. Ha pedig a tűz a város külterületén van, a tűz irányában nappal fehér zászló, éjjel pedig egy reflektorral ellátott lámpa tűzendő ki. A tűzoltást hivatásos és önkéntes tűzoltók teljesítik. A hivatásos tűzoltók száma tíz. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a hatósági előírások Makón mintegy 180— 200 éve szabályozzák az építkezést. Korábbi időből viszont aligha maradt fenn lakóház. Az 1970. évi népszámlálás az épületek korára vonatkozó adatokat is tartalmaz: összesen -1849 185 0~ 190 0~ 192 0~ 194 5~ 196 0~ osszesen isw im Jf)]9 jg5g yp6 9 tégla 1588 12 221 254 322 179 600 beton 3 2 1 kő 6 112 2 blokk 9 9 vályog, sár, vertföld 7204 252 3093 2145 1416 191 170 egyéb 3 2 1 összesen 8813 264 3317 2401 1742 371 718 4
