Varga Dezső: Espersit János és baráti köre. A Makói Múzeum Füzetei 23. (Makó, 1979)

„AZ IDŐ ROSTÁJÁBAN" - Dr. Tóth Ferenc: Az Espersit-ház

Egy ablaktalan szolgálati helyiségnek használt szobácska után egy hosszabb, toldalék épületrészben kapnak helyet az audovizuális készülékek. Itt a múzeum is­kolai csoportok vagy szocialista brigádok részére nyújt látványosságot. Bemutatják nekik a József Attiláról készült filmeket (pl. Jancsó Miklós A város peremén, Kósa Ferenc Öngyilkosság, Csöke József A költő felel c. alkotásait), hangosított diafilme­ket, amelyek a kiállítás tárgykörein kívül Makó más irodalmi hagyományait (Dobsa Lajos, Tömörkény István) is megelevenítik. Irodalmi hanglemezek megzenésített irodalmi alkotások fokozhatják a kiállításon látottak élményszerűségét. Kockán forgott a legleromlottabb két toldalék szobácskának a sorsa: már-már lebontásra ítélték, amikor a József Attila Termelőszövetkezet kőművesbrigádjának társadalmi munkája megmentette. Hiszen ez volt a vendégszoba: itt lakott József Attila, itt aludt Juhász Gyula is. Ezt is korhű — Kesztner Zoltán hagyatékából való — bútorokkal rendezik be, a hozzátartozó kis előszobával együtt. A szépen kikép­zett udvaron, a rekonstruált virágos kertben áll majd Varga Imre margitszigeti József Attila szobrának másolata és egy táblán pár sor Juhász Gyula verséből: A kertben tarkán égő színek, Virágok, dúsan vérző szívek, Rajtuk az este harmata ring, De ez már őszi pompa mind. (Október) Az Espersit-ház az irodalmi hagyományokban oly gazdag Csongrád megyének első irodalmi emlékháza lesz. Espersit János születésének századik évfordulóján, 1979. január 18-án nyitják meg. Magyar Hírlap 1978. augusztus 20. 34. Dr. Tóth Ferenc: Az Espersit-ház A Músa áldja ezt a szép lakot, Hol napjaim derűs örömbe folytak S munkálkodásba, hol a chárisoknak Dalolva hoztam víg áldozatot. Juhász Gyula Kazinczy modorában vallott így Makón a Kazinczy utca 6. számú házról, amelyet az elmúlt évben vásárolt meg a helyi tanács, hogy ott irodalmi emlék­múzeumot hozzon létre. A ház lakója tizenhét éven át Espersit János, aki olyan szellemi központot terem­tett itt, hogy József Attila méltán nevezi Makót „Maros menti Konstantinápolyinak. De ki is volt Espersit János? A legjobb barát, Juhász Gyula meleg szavakkal jellemzi az irodalmat és művészetet kedvelő ügyvédet: — Ez a nagyon kedves, minden gondolatomat kitaláló és minden szeszélyemet honoráló mecénás nem volt se gróf, se báró, még csak bankár sem, sőt ellenkezőleg. Költő volt az én pártfogóm, aki szép versek írása helyett szép dolgokat művelt egész életében: az igazságot kereste és védte, a szabadságot imádta és akarta, nem azt a szabadságot, amely az ölés jogán uralkodik, hanem azt, amelyik a testvéri ölelés révén mindnyájunkat boldogít. 60

Next

/
Thumbnails
Contents