Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)

Jegyzetek

faciat mihi homo? Pari fiducia inquit, Si nos a Dei Providentia pendeamus, nihil erit in mundo, quod ab eo dimovere, vel ad diffidentiam impellere queat; si enim Deus pro nobis, quis contra nos? Rom. 8:31. Possumus hinc observare usum Scripturae Sacrae; nam et dicta, et exempla Sanctorum descripta, nostrae consolationi servire debent; propter nos enim sunt scripta. Rom. 15:4. Ego igitur Johannes Bökényi, hoc mihi applicui, et consolationem inde innumerabiliter accepi, quoniam puer a parentibus sum orbatus, et gubernio omnipotentis impletus, ad sanctum Ministerium vocatus. Primitus Anno 1675 d. 22 Április ex divina dispensatione invitatus ad sanctum Ministerium, in sanctam Reformatam Ecclesiam Makaianam, ex Oppido Nagy Bajom, ubi officio meo Rectoratus et Diaceno per integros duos annos, ut probe, ita et pie functioni meae satisfeci (juxta Testimonium celeberrimi in Domino defuncti Episcopi sanctimonia vitae praediti, Clarissimi, ac Doctissimi Viri Dei Domini Matthiae Nógrádi). Ubi id est Makaini, post Csatarini candidationem (így kell érteni: post Csatarini factam ordinationem: mert ott ordináltatott. Lásd Synodusok Históriáját a Tractus Archívumá-ban Kis Bálint úr által kidolgozva) vitám degi inter multas tribulationes, et ab omnibus bonis a Turcis et Tartaris spoliatus (ut captivus) et in paupertatem positus. Quapropter refugium quaerendi causa proficiscebar versus Debrecinum, ubi cum cordis dolore, moerore, lachrymarum effusione, cum socia pientissima, filiis, filiabus ad annum debui flere, lugere: attamen in Templis, et Funerationibus proponere quampluries, et a piis Debrecinensibus debui patrocinum sie aeeipere. O proh dolor! hei mihi misero! quam debeo hoc die, aliquorum, in memóriám revocare inclementiam! nam in tali lamentatione Divinam vocationem habui Bathorinum ter, Fejértóinum quater, Bagamerinum ter, et quater; sed Domini Seniores abnegarunt mihi dare consensum immiserabiliter, Attamen Providentiam adoraviari Dei die et nocte amarulenter

: quamobren cum David merito possum decantare Psalm. 116. versus priores, fideliter dicens: Sat habeo gratias, quod Jehova exaudivit vocem meam, deprecationes meas, quia inclinavit aurem suam mihi miserabiliter. Et elapso anno a Patronis pientissimis per Divinam vocationem (et Clarissimi Domini Senioris Consensu) ad Sanctum Ministerium introduetus sum Patriam amabiliter, ibi gratias egi Omnipotenti ad annos 14 fideliter etc, Amen. Item anno 1701 d. 29 Április ex Patria a fidelibus Makaiensibus, per placitum Dei ad sanctum Ministerium reduetus. Inde propter praedicatinem Evangelii Szegedinum sum introcitatus. O proh dolor! coram Magnatibus apologiam sanete proposui: attamen cum Divo Apostolo Paulo hoc fui auditus, Actor 22x22. Audiebant autem hue usque sermonem, tum vero sustulerunt vocem suam dicentes: Tolle e terra hominem istiusmodi, non enim convenit eum vivere. IbidemX

24. Jussit Tribunus eum duci in Castra, dixitque, ut in eum verberibus inquireretur, ut resciret quam ob causam sie clamarent contra eum. Post haec in societatem Captivorum Hungarorum, Thracum, etc. sum introduetus. Unde post multas tribulationes, lachrymarum effusiones, et pientissimorum Auditorum Instantias, 200 florenis Germanicalibus, septenis vulpinis, septenis agnis, et quam plurimis donissum eliberatus. Cuius auetor fuit Omnipotens Deus, cui sit laus, honor, et gloria in secula seculorum. Amen. Hei mihi misero! Ego Johannes Bökényi (indignus) electus sum ad officium Senioratus Mező Vásárhelyini 1713 d. 10 Április. A makói ref. egyház levéltárában nem található. 21. Jaques Auguste de Thou (latinosan Thuanus) a francia vallásháborúk történetírója (1553—1617) költő. Versének idézett részlete a szövegben latinnyelven: Excidat illa dies aevo, nec postera credant; Secula, nos certe taceamus, et obruta multa; Nocte tegi patiamur . 22. Corpus et umbra mei tumulo conduntur in isto; Mens est coelicolis associata choris; Munere pastor eram, tacita simul arte Poéta; His retuli virgam manibus, atque Lyram; Esto Viator amans Genii, cinerumque meorum; Vivus et hos unquam laedere sponte cave; Qui mihi Cygneos hos iussit scribere versus; Sit soli summo gloria summa Deo. Az epitaphium Kelemen Ferenc fordítása. 23. Nemzeti oskola (1796-tól) magyar tannyelvű iskola I., II. és III. osztályokkal (A III. osztályban latin olvasást és néhány latin szót is tanítottak. Ezt az osztályt tekintették a deák oskola (24. jegyzet) első osztályának. A III. osztályban a tanulók vagy végleg befejezték tanulásukat (a többség), vagy a deák oskolában tanultak tovább. A nemzeti iskola tanítói az I. osztályban a particulisták (1804-ig). Ezek a latin iskola felső osztályú tanulói voltak. A II. osztályban, de 1804-től az I. osztályban is praeceptorok tanítanak. Ezek rendszerint teológusok vagy bölcsészek, akik csak 1—2 évig tanítottak, majd visszamentek a kollégiumukba tovább tanulni, vagy 114