Tamasi Mihály: A forradalmi mozgalom makói harcosai. A Makói Múzeum Füzetei 20. (Makó, 1977)

díjas éveiben is részt vett Makón a politikai életben, a pártmunkában, a város közéletének ismert személyisége volt. A Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetésben részesült. Forrás: Makó, az első felszabadult magyar város. I. 161, 195, 197, 252, II. 64, 73, 216. Tamasi Mihály: A munkásmozgalom kiemelkedő makói harcosa volt. Csongrád megyei Hírlap — Makói kiadás. 1974. jan. 8. SZABÓ JÓZSEF (Makó, 1913. február 18.—Budapest, 1967. július 7.) Munkáscsaládból származott. A cipész szakmát tanulta ki. Már ifjúmunkás korában bejárt a makói munkásotthonba, ahol előadásokat hallgatott. A 30-as évek elején bekapcsolódott a KIMSZ makói illegális szervező munkájába. 1932-ben belépett a Bőrmunkás Szakszervezetbe és a Szociáldemokrata Pártba. Még ebben az évben letartóztatták. Börtönből való szabadulása után, 1933-ban Budapestre költözött. Kispesten telepedett le, ahol több sztrájk szervezésében vett részt. 1934. októberében újra letartóztatták, a fogházban tüdővérzést kapott, két évig betegen feküdt. 1936-ban visszatért Makóra, ahol a Bőrmunkás Szakszervezet helyi csoportjának munkájában vett részt. 1936-1942 között a helyi csoport vezetőségének tagja, majd 1942-től a német megszállásig elnöke volt. A 40-es évek elején kapcsolatot tartott az illegális kommunistákkal és az ellenállási mozgalommal. Illegális kiadványokat, röpcédulákat terjesztett, hamis igazolványokat készített, anyagi támogatást nyújtott az ellenállási mozgalom harcosainak. A város felszabadulása után részt vett a szovjet parancsnokkal történt megbeszélésen, a polgári városparancsnokság tanácsadó bizottságának tagjaként dolgozott a város közigazgatásának megszervezéséért, a demokratikus átalakításért. Részt vett a kommunista pártszervezet létrehozásában, amelynek egyik titkárává választották. 1945—46-ban egy ideig az MKP Csanád megyei titkáraként dolgozott, majd 1946. augusztusától 1950. áprilisáig az MKP, illetve MDP Abaúj megyei Bizottságának titkára volt. Ezután katonai akadémiát végzett, ezredessé nevezték ki és fontos beosztást kapott a Néphadseregben. 1951—1955 között a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség főtitkári tisztét töltötte be. 1955. júliusától 1956. novemberéig a Szigetvári Cipőgyár igazgatója volt. Részt vett az 1956-os ellenforradalom leverésében. A budapesti 3. Honvéd Forradalmi Ezredben szolgált 1956. november 11-től 1957. júniusáig. Megrendült egészségi állapota miatt leszerelt, majd több gazdasági vállalatnál, intézménynél dolgozott vezető beosztásban 1962-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetésben részesült. Forrás: Makó, az első felszabadult magyar város. I. 152, 247„252, 275, II. 65, 200, 216, 236, 237, 239, 242. SZOBOSZLAI IMRE (Makó, 1896. szeptember 22.—Szeged, 1919. augusztus) Géplakatos. Budapesten felsőipari iskolában tanult, már ekkor megismerkedett a szocialista eszmékkel. Szocialista nézetei miatt kizárták az iskolából. Makón géplakatosként dolgozott. Az első világháború előtt belépett a vasmunkás szakszervezetbe és a Szociáldemokrata Pártba. 11