Kelemen Ferenc: Régi idők – Régi emberek. Karcolatok Makó múltjából. A Makói Múzeum Füzetei 18. (Makó, 1976)

Régi idők - Makó török díszpolgárai

selőtestület Oszmán, Muktar és Szulejman basát — az akkori török hadsereg három tábornokát — egyhangúlag Makó díszpolgárává választotta. Ők voltak az elsők, akiket a 7 évvel elöb rendezett tanácsú várossá alakult Makó közönsége ezzel a ritka kitüntetéssel megtisztelt. De miért és milyen érdemek alapján? A vonatkozó iratokból kiderült, hogy az 1877—78. évi orosz—török háború adta meg a határozat hátterét. II. Sándor cár ugyanis arra törekedett, hogy Törökország zilált belső állapotát kihasználva, a Boszporuszt és a Dardanellákat meghódítsa. Mi­után 1877. januárjában, éppen a budapesti paktumban — Bosznia és Hercegovina felajánlásával — biztosította magának Ferenc József császár semlegességét, 1877. áp­rilisában hadat üzent Törökországnak. A támadás a kezdeti lendület után megtor­pant, mert a török hadsereg nem várt kemény ellenállást tanúsított. Oszmán basa az egyik cári sereg felett győzelmet is aratott. A Sipka hágó védelmét vezető Szulejman és Muktar basa hónapokig tartó véres csatákban álltak helyt. A magyar nép — főleg a 48-as érzelmeket melengető alföldi lakosság —- szimpátiával kísérte a törökség harcát. Ilyen hangulatban Makó polgárai — élükön Posonyi Ferenc polgármester, volt 48-as honvéddal — augusztus 5-én népgyűlést hívtak egybe, hogy a Sipka hágó vé­dőit ünnepeljék. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, mely elítélte az orosz had­járatot, együttérzését fejezte ki Sipka hágó hős védői iránt, és teljes sikert kívánt fegyvereiknek. Ezt a határozatot a kormány elé terjesztették, kérve, hogy lépjen közbe a háború gyors befejezése érdekében. Persze nem tudták, hogy a magyar kormány is hozzájárult — a cár részéről felajánlott konc reményében — a monarchia semleges­ségéhez. A makóiak felterjesztésére a kormány nem válaszolt. A Sipka hágó környékéről pedig további véres harcok hírei érkeztek, melyek kiemelték a cári hadak kegyetlen­kedései mellett a védők önfeláldozó vitézségét. Különösen Szulejman basa hadsereg­parancsnok dicséretét zengték a hírlapok. Ezek hatása alatt Országos Török Segé­lyező Bizottság alakult Budapesten, amely gyűjtést rendezett az otthonukból kiűzött török „földönfutók" támogatására. így nemcsak Makó, hanem az egész ország visszhangzott a török barátság szólamaitól. Népgyűlési határozatok és országgyűlési beszédek bélyegezték meg Andrássy közös külügyminiszter politikáját, és volt olyan parlamenti szavazás is, amikor a képviselők csak 17 szótöbbséggel fogadták el Tisza Kálmán miniszterelnöknek egy törökbarát interpellációra adott válaszát. ,,A török nyújtott lovagias menedéket Kossuthnak — tehát mellé kell állni!" — hangzott a mi­niszterelnökségi palota előtt tüntető tömeg kiáltozása. Politikusok és diákok küldött­ségei jártak Törökországban a „testvérekhez", akiknek százados magyarországi el­nyomó uralmáról nagy lelkesedésükben egyszerűen elfeledkeztek. Szeptemberben legendás hírek érkeztek a Sipka hágóért folyó ádáz küzdel­mekről, a török védők halált megvető bátorságáról. így az irányukban már koráb­ban megnyilvánult helyi együttérzés csak fokozódott. Ez ösztönözte Posonyi pol­gármestert arra, hogy az októberi közgyűlés elé indítványt terjessszen három török tábornok — Oszmán, Muktar és Szulejman — díszpolgárrá választása iránt. Az in­dítvány tetszésre talált, azt lelkesedéssel és egyhangúlag el is fogadták. így lettek Makó város első díszpolgárai török személyiségek. Csongrád megyei Hírlap, 1964. aug. 16. 10

Next

/
Thumbnails
Contents