Tóth Ferenc: Makó telepöléstörténeti vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 14. (Makó, 1974)
A helység első utcái a szentlőrinci városrészen: Temető-, Hold-, Csapó-, Szentlőrinc; Bujákon: Bujáki-, Lelei-, Lisztes utcák. A két városrészt érintve futott a Szegedi (Ószegedi) út. A városházát 1719-ben nagyjából a két városrész között, a mai Gőzmalom utcában építették fel. Az 1740-es években Stanislavits püspök engedélyezi a zsidók letelepedését. Lélekszámuk 1773-ban eléri a 158 főt. Az akkori várostól több száz méterre külön városrészt jelölnek ki számukra a mai Deák- és Eötvös utcát (Nagy- és Kis-zsidó u.). Zsinagógájuk a gettó déli részén feküdt. Ugyancsak Stanislavits püspök nevéhez fűződik a görögkatolikusok betelepítése is, kiket eleinte ruténoknak, később oroszoknak hívnak. 1 5 A telepítés Szabolcs, Bereg, Ung, később Szatmár és Bihar megyéből történt. A zsidókhoz hasonlóan az akkori várostól távol, a mai Kis János tábornok- és Toldy utcán (Nagyorosz, Kisorosz utca) telepedhetnek le. Templomot városrészük nyugati, temetőt keleti részén létesítenek. A 18. század közepéig kialakult városrészek (Buják, Szentlőrinc, zsidó- és orosz fertály) felekezeti különállás alapján jöttek létre. A további fejlődés során — Újváros benépesülésekor a vallási különbségek elvesztik hatékonyságukat. A mai városközpont a 18. század második felében kezd kialakulni a szegedi, aradi és vásárhelyi utak csomópontjában. Előbb vásár és piactér, majd kereskedőházak létesülnek, később lakóházak, nemesi kúriák és végül közintézmények épülnek (megyeháza 1745, városháza 1854—9). A sajátos fejlődés következménye, hogy a város főterén templom nem keletkezik. A 18. század vége és a 19. század a növekedés korszaka a város életében. Népesség A házak száma 1717 400 84 1756 2 590 620 1801 8 645 1732 1857 27 000 3446 1890 30 063 6469 1900 33 000 7400 Az 1890-es statisztika alapján írja Reizner: „Népessége számaránya után Makó az ország 12-ik városa, megelőzi Miskolcot, Zombort, Székesfehérvárt, Kassát, Pécset, Brassót, sőt Kolozsvárt is". 1 6 E rendkívül gyors lélekszámemelkedés nem pusztán a természetes szaporulat eredménye, hanem a tömeges bevándorlás következménye is. De mi csábíthatta ide a betelepülőket? Makó első krónikása, Szirbik Miklós szerint „itt az élés könnyebb, a tereh kevesebb, mint másutt." 1 7 A tényleges ok a sajátos társadalmi-gazdasági viszonyokban keresendő. Az ujjátelepülés idején a helység királyi mezőváros (oppidum regium), lakói királyi szabadosok (libertini regii). Személyes úrbéri szolgáltatások (robot, dézsma) nem terhelik őket. A török előtti ancien regime-et nem lehetett visszaállítani, legalább is egy csapásra nem, de a feudalizmus restaurálása végül bizonyos vonatkozásban mégis megtörtént. A város lakói: u Az „orosz" kifejezés nem nemzetiségi hovatartozást jelent, hanem liturgikus nyelvet. Közéjük később románok szivárognak be, akik zömükben juhászok voltak. 1 8 Reizner i. m. 40. 1. 1 7 Szirbik M. i. m. 40. 1. 47
