Vágvölgyi András – Gábor Kálmán: A kisvárosi fejlődés sajátos útja. Adalékok Makó demográfiai helyzetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 12. (Makó, 1974)
A hagyma szerepe a város társadalomfejlődésében
A demográfiai irodalom elég részletesen feltárta a korabeli Magyarország migrációs viszonyait, kimutatva, hogy a kiegyezés körüli években a migrációnak két fő iránya alakult ki. Az egyik migrációs irány északról az ország déli területei felé mutatott, a másik pedig az akkori ország peremvidékeiről a középső területekre. A migrációt ezekben az években két tényező befolyásolta: az iparosodás, illetve az Alföld gyérebben lakott területeinek a benépesülése, tehát elsősorban a Duna— Tisza közének az intenzívebb müvelésbe vétele. Felvetődhet a kérdés: a jelzett migrációs folyamatok mennyiben befolyásolták a mezőváros Makó fejlődését? Mint már az előzőekben említettük, a migráció legfontosabb befolyásoló tényezője az iparosodás volt. Ismeretes, hogy a hazai iparfejlődésből ebben az időszakban nemcsak Makó, de az Alföld is szinte teljesen kimaradt, tehát az iparosodás ebben a tekintetben Makó fejlődésében nem játszott szerepet. A másik tényező, a kevésbé lakott területek benépesülése e tájon erre az időre már befejeződött, tehát a további bevándorlást nem a megművelhető föld birtokba vétele segítette elő, hanem a város sajátos termelési kultúrája, a kis földterületen nagy intenzitással folyó hagymatermelés munkaerő-szükséglete befolyásolta. Az elmondottakat aláhúzzák a népszámlálások adatai is: 2. sz. táblázat A népesség számának alakulása Makón 1890 31 639 1900 32 691 1910 33 230 Nemcsak a népességszám határozott emelkedése mutatja, hogy viszonylag rövid idő alatt stabil struktúrájú mezőváros alakult ki, hanem az itt megtermelt hagyma mennyisége is. 3. sz. táblázat A Makóról elszállított hagyma mennyisége tonnában 1890—1899. évi átlag 10 950 1900—1909. évi átlag 15 233 1910—1919. évi átlag 19 764 Forrás: Petrovics György: A makói hagyma. Makó, 1922. 13. Az elmondottak alapján kétségtelen összefüggés állapítható meg a népességszám egyenletes emelkedése és a termelés egyre intenzívebbé válása között, nem nehéz leolvasni a fenti adatokból, hogy a termelés növekedése relatíve nagyobb volt, mint a népességszám emelkedése, ami arra mutat, hogy a termelési tapasztalatok elterjedése és a piaci viszonyok alakulása nagymértékben befolyásolta a termelés növekedését. 3 Vö.: Thirring Lajos: Magyarország népessége 1869—1949 között = Magyarország történeti demográfiája. Szerk.: Kovacsics József. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1963. 251—254 1. 4
