Vágvölgyi András – Gábor Kálmán: A kisvárosi fejlődés sajátos útja. Adalékok Makó demográfiai helyzetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 12. (Makó, 1974)

A hagyma szerepe a város társadalomfejlődésében

A hagyma szerepe a város társadalomfejlődésében A történeti források elég egyértelműen bizonyítják, hogy a makói hagymatermelő kultúra kialakulása a 18. század végére vezethető vissza

1. A korabeli Magyarországon, de a későbbiek folyamán sem ismerünk olyan mezővárost, melynek egész jellegét, társadalmi-történeti fejlődését egy kultúrának a kialakulása és elterjedése olyan nagymértékben befolyásolta volna, mint Makóét. Nem lehet feladatunk e kultúra kifejlődésének teljes nyomon követése, de annyira jellegzetesnek tűnik a hagyma szerepe a város életében, hatása annyira sokrétű és szerteágazó, hogy további vizsgálódásunkban mintegy vörös fonál kell hogy végighúzódjék e sajátos termelési kultúrának a szemelőtt tartása

2. Amikor a makói hagymatermelésről szólunk, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a város nemcsak mint a hagymateimelő helye játszott szerepet, de e táj hagymatermelésének kereskedelmi központjává is vált, tehát a város vonzó hatását és kisugárzását a hagyma jelentősen befolyásolta. A hazai mezővárosi fejlődésben ebben az időszakban Makón kívül sehol sem alakult ki olyan intenzív monokultúra, mely ennyire kimutatható hatással lett volna a városfejlődésre. A hagymateimelés elterjedésével a város igen dinamikus fejlődésnek indult, melyet jól szemléltetnek a népességre vonatkozó adatok: /. sz. táblázat Makó város népességének alakulása 1827 17 148 1839 20 644 1857 25 595 1869 27 759 1880 30 063 Forrás: Reizner János: Makó város története. Szeged, 1892. 83. 1 Erdei Ferenc, A makói hagyma sorsa. Jelentés németországi, svájci és hollandiai tanulmányútjáról és hazai kutatásairól. Makó, 1936. (Kézirat) Tóth Ferenc, A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. sz. Makó 1969. 55—59. 1. 2 Mocsár Gábor, Nálunk vidéken... Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1967. 182—199. 1. 3