Vágvölgyi András – Gábor Kálmán: A kisvárosi fejlődés sajátos útja. Adalékok Makó demográfiai helyzetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 12. (Makó, 1974)

A foglalkozásszerkezet demográfiai összefüggései

Az itt közölt adatsor aláhúzza előbbi megállapításunkat: az 1950-es évek elején hozott szigorú rendelkezések (a művi vetélések tiltása) csak néhány éven keresztül éreztették hatásukat. E rendelkezések azonban nem feledtethetik el, hogy a természetes szaporodás alakulását lényegében alig befolyásolták, s már egyébként is kimutatott tendencia a továbbiakban sem változott meg. Ezt a megállapítást bizonyítja a következő adatsor is: 13. sz. táblázat Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás Makón 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 —1,6 —3,3 —2,1 —3,2 —1,8 —1,0 —2,1 —2,9 Forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyvei 1964—1971. Az adatokból kitűnik, hogy Makó demográfiai helyzetének mélypontját 1965ben érte el. Azóta a helyzet valamelyest javult, de lényegében nem változott. Az összehasonlításban szereplő többi városban a természetes szaporodás mutatója ilyen mértékben sehol sem zuhant le, jellemző például, hogy Szentesen csupán 1962—1964 között és 1970-ben volt negatív a természetes szaporodás mutatója. Az elmondottak arra hívták fel a figyelmet, hogy Makó demográfiai helyzetének alakulását olyan tényezők befolyásolják, melyek demográfiai elemzéssel már aligha közelíthetők meg. Különösen súlyosbítja a problémát az, hogy a városra egyébként is jellemző demográfiai stagnálás és visszafejlődés 1957 után fokozottan érvényesül, akkor és olyan időpontban, amikor a város ipari fejlesztése — ha szerény mértékben is -— megkezdődött. Paradoxonnak látszik, hogy a város demográfiai visszafejlődése éppen olyan időszakban válik jellemzővé, amikor a város első lépéseket tesz ipara fejlesztése, az ipari háttér kialakítása útján. Fel kell tételeznünk, hogy az életforma átalakulása, a régi életforma hagyományai, a város előbbiekben már több vonatkozásban érintett specifikumai döntő szerepet játszottak és játszanak ma is a város demográfiai helyzetének alakulásában. A helyi iparfejlesztés megkésettsége, valamint a termelőszövetkezetek mellett kialakult háztáji gazdálkodás formája a régi életforma egyes elemeit kétségtelenül nemcsak újraéleszteni, de bizonyos mértékben még konzerválni is képes. A foglalkozásszerkezet demográfiai összefüggései Az eddigi elemzésből egyértelműnek látszik, hogy a város demográfiai helyzete az elmúlt másfél évtizedben a megelőző időszakhoz képest is lényegesen rosszabbodott, e folyamatot a természetes szaporodás negatív tendenciája jellemzi. Ennek előrebocsátása után — további elemzésünk érdekében — röviden bemutatjuk a legutóbbi népszámlálás adatai alapján a város jelenlegi demográfiai helyzetét nemek, családi állapot és korcsoport szerint. A függelékben közölt táblázatokból és az 1970. évi népszámlálás országos adataival való összevetésből kitűnik, hogy Makón a nemek közötti arány alakulása 14