Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)

A Közoktatásügyi Bizottság működése

belül eloszlatták a kételyeket, és így sikerült az iskolák zömében meg­kezdeni a tanítást. 8 Az iskolák megnyitása. A helybeli szovjet katonai parancsnokság legmesz­szebbmenő kivánsága és támogatása alapján közhírré tesszük, hogy Makó város összes iskoláiban (közép, középfokú és iparos és kereskedő tanonc, valamint népiskolákban) a rendszeres tanítást folyó hó 19-én azaz csütör­tökön megkezdik. Egyidejűleg utasítjuk a szülőket, hogy a még be nem írt, de iskola köte­les gyermekeiket a törvényes következményekre való tekintettel azonnal írassák be. Makó 1944. évi október hó 16. Igaz Lajos rendőrparancsnok, Kiss Ernő városparancsnok." (József Attila Múzeum plakátgyűjteménye). Az alakuló ülés jegyzőkönyvéből — amelyet Buday Géza elnök ok­tóber 27-i keltezéssel terjesztett a „Tekintetes Városparancsnokság" elé — kitűnik, hogy az október 19-i ülésen megjelent dr. Könyves-Kolonics József polgári városparancsnok is. Az alakuló ülésen jelen voltak a szakképviselet (iskolák) részéről: Dr. Buday Géza ny. tankerületi főigazgató Broda Béla ny. polgári iskolai igazgató Mágori Sámuel ny. népiskolai igazgató Dr. Tarnai László gimnáziumi igazgató Lélek Péter kereskedelmi iskolai igazgató h. Dr. Erdei János református polgári iskolai igazgató Csaba László iparostanonc iskolai igazgató Miski István külterületi népiskolai igazgató Maros István ny. gimnáziumi tanár Az iskolafenntartók képviseletében megjelent: Dr. Csepregi Imre pápai prelátus Szabó József református elnök-lelkész Pusztai (Fuzák) Sebestyén számvevőségi tanácsos (város) A városparancsnokság képviseletében a városparancsnokon kívül megjelent: Szabó József városparancsnoksági bizottsági tag, munkás Szűcs Pál városparancsnoksági bizottsági tag, munkás A baloldali munkások már mint a néphatalom képviselői vettek részt a tanácskozáson. A Közoktatásügyi Bizottság megalakulása előtt Broda Béla meghí­vott vázolta, hogy mi tette szükségessé a bizottság létrehozását. „Az iskolák a törvényes felettes hatóságaikkal való kapcsolatokat elvesztették. Amikor a munkát most újra fel akarták venni, mindenki érzi, hogy addig is, amíg a hivatali felsőbbséggel való kapcsolat létre­jöhet, olyan szervnek kell alakulnia, amely bizonyos vonatkozásokban, átmenetileg a felettes hatóságok szerepét tölti be, gyakorolja a felügye­letet és irányítja az iskolák szellemi és anyagi életét." 9 A jelenlevők elfogadták Broda Béla „felfogását", és elhatároztájk a Közoktatásügyi Bizottság megalakulását. Korelnöknek Broda Bélát kiál­tották ki. A korelnök javaslatára elnökké Buday Géza ny. tankerületi főigazgatót választották meg. Alelnök Broda Béla ny. polgári iskolai igaz­gató; jegyző: Miski István népiskolai igazgató lett. Buday Géza elnök megköszönte a bizalmat, az ülést megnyitotta. Felhívta az iskolák képviselőit, hogy az iskolák helyzetéről, és a tantes­tületek megalakulásáról tájékoztassák a bizottságot. 8 A tanítás megkezdésére falragasz jelent meg a következő szöveggel: „Makó város parancsnokságától 9 A makói Közoktatási Bizottság iratai, MVL 1/1944. 12

Next

/
Thumbnails
Contents