Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)

A Közoktatásügyi Bizottság működése

Elsőként dr. Tarnai László, az állami gimnázium igazgatója adott jelentést. A gimnázium testülete már október 18-án ülésezett. Nincs akadálya a tanítás megkezdésének.

1

0 A városi kereskedelmi iskola helyzetéről ugyancsak dr. Tarnai László számolt be. A kereskedelmi iskola tanulói is a gimnáziumban kaptak helyet, a tanerők mindkét iskolatípusban ellátták az órákat. A három polgári iskola helyzetét dr. Erdei János református polgári iskolai igazgató ismertette. Mindhárom iskola a református polgári iskolában kapott otthont; a tanítás reggel 8 órától du. 2-ig tartott. „Egyes osztályok — mint a többi iskolában is — 3—3 órában nyernek oktatást." A távollevő tanárokat óraadók beállításával pótolták. Október 19-én kezdték el a munkát a polgári iskolákban. Csaba László, az iparostanonc iskola vezetésével megbízott népiskolai igazgató számolt be az iparostanonc iskola helyzetéről. Ez az iskola is a református iskola épületében („öregiskola") nyert elhelyezést.

1

1 Jelentette, hogy a gazdasági népiskola működése egyelőre szünetel.

12 Ugyanakkor Berecz Sándor gazdasági szaktanító megbízást kapott, hogy ,,az iskolával kapcsolatos őszi gazdasági munkálatokat elvégeztesse és gondoskodjék arról, hogy novemberre a tanulóifjúság beiskolázása és a tanítás megkezdődjék". A városparancsnokság képviselője kilátásba helyezte, hogy „az őszi munkálatok elvégzésére kellő munkaerőt bocsát rendelkezésre." A városban működő népiskolák (elemi iskolák) munkakezdéséről szintén Csaba László igazgató adott helyzetképet. Eszerint a tanítás öt helyen (a belvárosi római katolikus, a belvárosi református, a görögkatolikus, az újvárosi és a Bajza utcai iskola épületében) folyik oly módon, hogy ezen iskolákhoz vonták össze „úgy a felekezeti, mint az állami népiskola növendékeit. Nyugdíjas és ittrekedt tanerők bevonásával sikerült a tanítás menetét úgy biztosítani, hogy az mindennapos lehet.'"

5 A Makó körüli harci események a tanyai iskoláik működésében komoly zavarokat okoztak. Miski István külterületi népiskolai igazgató sajnálattal jelentette, hogy a 16 tanyai iskola közül „jelenleg csak öt isko1

0 A gimnázium tantestületének üléséről a jegyzőkönyvet az igazgató pár nappal később jóváhagyásra a Közoktatásügyi Bizottság elnökéhez felterjesztette. A jegyzőkönyv szerint a gimnáziumi tanulók oktatását 1944. október 19-én megkezdték. A KB elnöke október 30-val keltezett levelében a jegyzőkönyvet jóváhagyólag tudomásul vette, és a ,,jó Isten áldását kérte a tanári testület újból felvett munkásságára." 1

1 Az iparostanonc-iskolai tanulók oktatását október 23-án kezdték meg. Külön testülete nem volt. Óraadók működtek, a szakrajzot „az ezekben járatos iparosmesterek" tanították. 1

2 Az iskola (Vásárhelyi u. 89.) a makói harcok időszakában bombarepesz találatot kapott. A környező lakosság az iskolából minden mozdíthatót elvitt, széthordott. Az épületben a harcok idején magyar, majd szovjet katonák tartózkodtak, itt a tanítás csak november 9-én indult. 1

1 November 20. után a szovjet katonaság a Deák F. utcai iskola és a Szegedi u. iskola épületét tanítás céljára kiürítette. Iánál van tanító, míg 11 iskolánál áthelyezés és üresedés folytán nincs. Egyes iskolák részben használhatatlan állapotban vannak, részben nagyobb takarításra és javításra szorulnak. A beiskolázás ezek miatt sok nehézséggel jár." 13