Eperjessy Kálmán: Csanád megye az első katonai felvétel (1782–1785) idején.A Makói Múzeum Füzetei 7. (Makó, 1971)

2. Az országleírások

2. Az országleírások Az első katonai felvételnek a fent ismertetett térképszelvényeken kívül fontos tartozéka, illetve kiegészítő része az ún. Országleírás. Ez a térképműhöz csatolt 7 foliokötetnyi írásos feljegyzés (Militärische Beschreibung von Hungarn) a térképen nem ábrázolható adatokat tartalmazza. Ezt a forrásanyagot egy nagy katonai szervezet községről-községre járva hordta össze. Értékét emeli, hogy öszszegyűjtése nem egyéni elgondolások, hanem a hadiszervek által meghatározott szempontok szerint történt. így abban semmi szubjektivizmus nem érvényesülhetett. Az országleírások gazdag anyaga nemcsak a katonai felmérés térképlapjaihoz szolgál kiegészítésül, hanem több tudományág, így többek közt a talajvizsgálat, vízépítés, öntözés és csatornázás, közegészségügy, építészet, településtörténet és földrajz, régiségtudomány stb. számára elméletileg és gyakorlatilag is felhasználható. Az országleírásnak az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) előírása értelmében tartalmaznia kellett: 1. Az egyik helynek a másiktól való távolságát, órákban számítva és közönséges rendes lépésben mérve. 2. A szilárd, kőből vagy téglából készült épületeket. 3. A vizek (Wässer) minőségét. A folyókat mélységük, szélességük, partjaik minősége, továbbá a gyalogosok, lovasok és kocsik számára alkalmas gázlók feltüntetésével. 4. Az erdőket (Wälder). Hány használható kocsiés más út, valamint gyalogösvény megy át rajta. Magastörzsű fákból áll-e, ritkás vagy fiatal-e az erdő? Vannak-e benne mocsarak és lápok. 5. A rétek és mocsarak állapota. 6. Az utak minősége (Wege und Strassen Beschaffenheit). 7. A környező hegyek és magaslatok (Umliegenden Bergen). Melyikről lehet nagy területet áttekinteni. 8. Megjegyzések (Anmerkungen). A térképlapokon nem található Csanád megyei vonatkozásokat illetőleg a következőket említhetjük meg. A Bizottság 9 helységet minősít állandó jellegű településnek a megyében: Földeák, Apátfalva, Csanád, Makó, Nagylak, Palota, Sajtény, Battonya, Tornya. A Békés megyébe tartozó Komlóst tévedésből sorolja ide. Néhány később alakult község helyén a felvétel idejében „Puszta" vagy „Szállás" állott. így pl. a mai Pitvaros helyén Pitvaros Puszta, Kövegy helyén Kövesér Puszta, Mezőhegyesén Szállás Mezőhegyes. A Puszta elnevezés valószínűleg az egykori községre emlékeztet, amely újjátelepülésekor újból felveszi régi nevét. A Szállás inkább szórványtelepülés, amely a Puszta egyes részeinek új megülésére, művelés alá vételére utal. A szállás és a tanya terminológiája ebben a szakaszban még nem írható körül pontosan. A községnevek felsorolásában nagyobb következetlenséget nem tapasztalhatunk. Kisebb elírások az ilyenek, mint Csanád helyett Csánád, Palota helyett Palotta, vagy Sajtény helyett Sajtin. Annál több azonban a nyelv nem tudásából származó hiba a földrajzi nevek, határrészek, dűlőnevek írásánál. A települések egymástól való távolságának órákban és közönséges rendes lépésben mért feltüntetése mai szemmel nézve túl hosszúnak és itt-ott valószínűt-