Eperjessy Kálmán: Csanád megye az első katonai felvétel (1782–1785) idején.A Makói Múzeum Füzetei 7. (Makó, 1971)

1. A katonai felvétel

marosparti községeké. 1250 főnyi lakosságából 780 volt a szerb, 265 a románok száma. A magyaroké elenyésző. Széles határának nagykiterjedésű pusztáin (Batidai puszta, Dombegyházi puszta) feltűnnek már olyan szállások, amelyek körül gabonatermelés is folyik. A száraz rétek igen alkalmasak az állattenyésztésre. 1775-ben 685 igásmarhát, 385 lovat és 941 tehenet számoltak. Számottevő volt (256) a méhkasok száma is. Tornya (XXII. 30.) 615 főnyi szerb, román és 80 magyar lelket számlál az egykor mezővárosi sorban élő telepes község. Földesura a Marczibányi család. Lakosságának csak kis része lakik a község belterületén. A többi a Basarága, Kis Borog és Szonda nevű pusztákon levő szállásokon gazdálkodik. Fő termelési formája az állattenyésztés. 1775-ben 402 igásmarha, 221 ló és 236 tehén volt a lakosság birtokában. A térképlapokon való tájékozódás megkönnyítése céljából szólanunk kell röviden az előforduló jelmagyarázatokról. Fel van tüntetve minden lapon a kerületi és megyehatár, továbbá a határkő, a határfa és a határdomb. Az úthálózat különböző típusai: műút, közlekedő és postautak, országút, kocsiút, mezei és erdei utak, ösvény és gyalogút. A vízrajzi jelzések között a folyóvizek sorában: a forrás, patak, folyó, csatorna, száraz árok. Az állóvizek között: kút (gémeskút), tó, mocsár náddal és nád nélkül. Az átkelőhelyek között külön meg vannak jelölve a kocsik, lovak és gyalogosok számára szolgálók; a komp; a kőből, fából készült és pillérekkel ellátott hidak. Az építmények sorában: az egyes ház, házcsoport és utca. Fel van tüntetve: a kálvária, kő- és fakereszt, temető és vesztőhely is. Külön jelöli meg a kőből, fából készített és fallal kerített templomot. Megtaláljuk a malmok, az épületrom és a régi sánc jelzéseit is. A művelési ágak között különkülön, színekkel is meghatározott jelzése van a kertnek, a szőlőnek, mezőnek, legelőnek, szántónak és erdőnek.

2 2 Vö.: Borbély Amlor-Nagy Júlia: Magyarország első katonai felvétele II. József korában. Budapest, 1932. 7