Kelemen Ferenc: A makói városi tanácsház. A Makói Múzeum Füzetei 6. (Makó, 1971)
Az alkotó
szerinti földmérői" állás betöltésére. Ezt meg kapta, és a főispán Gibát 1825. karácsonyán 300 forint évi illetménnyel rendes alkalmazású megyei földmérővé ki is nevezte. 2 8 A későbbiek során vannak adatok arra nézve is, hogy Giba szolgálatait Békés és Csongrád megye is igénybe vette. Mindkét helyen épületeket tervezett, köztük a Békés megyei börtönt (dologházat) is. Munkássága ezen felül Szegedre is kiterjedt. A város tanácsa a Helytartótanácstól engedélyt nyert Szeged határának felmérésére. Ennek birtokában pályázatot hirdetett a munkálat elvégzésére. A megbízást Giba Antal és Tóth József földmérők kapták, és ezzel 1835—41 között készültek el. A fennmaradt térképgyűjtemény 187 lapból áll, és 80 X 60 cm méretűek. Mindenik lap Giba aláírását viseli, amiből nyilván következik, hogy a vállalkozás és kivitel az ő kezében összpontosult. 2 9 Arról is tudunk, hogy Giba makói és szegedi megbízásának teljesítése után a csákovai (volt Torontál megye, ma Jugoszlávia) alapítványi birtok főmérnöke volt. Ebből az időből (1843) fennmaradt egy levele, amit Lonovics József csanádi püspökhöz intézett, bizonyos magánügyben. 3 0 A volt Torontál megyében, Beodra községben (ma Jugoszlávia) az ott akkor birtokos Karácsonyi család kastélyt építtetett. Mivel az az épület a megszólalásig hasonló mása a makói városi tanácsháznak, indokoltnak látszik az a feltevés, hogy •ezt az éppen a helyszín közelében tartózkodó Giba Antal tervezte. Az objektum külleme, architektúrája és díszítése teljesen azonos a makói tanácsházán szemlélhető formákkal. Ezek szerint Gibának művészi elhivatottságát másik — sajnos, csak fényképről ismert — alkotása is bizonyítja. A hazai építőművészet történetével foglalkozó művek (pl. Rados Jenőé is) megemlítik ugyan a beodrai kastély építészeti értékét, de alkotójának személyét ismeretlennek mondják. 3 1 Az egyező időbeli és tárgyi körülmények azonban alapot adnak arra, hogy Giba tervezési szerzőségét a beodrai kastélyt illetőleg erősen valószínűnek lássuk. Makón is vannak épületek, melyek szinte bizonyosan magukon viselik Giba kezének nyomát. Ezek 1830 körül — tehát Giba itteni tartózkodásának idején épültek, és amellett ugyanolyan díszítő elemeket variálnak, amelyeket a mester a városi tanácsház építésénél is rendszeresen alkalmazott. így a József Attila u. 3. sz. (a volt Lonovics László utca, előbb Kertész utca) ház —- ú. n. ,,számtartói lakás" — lizénái ugyanolyan ion-fejes, bojtdíszes formát mutatnak, mint a városi tanácsház azonos szerepet betöltő elemei. Az ablakok felső, íves kereteit összekötő, az egész épületen végigfutó szemöldök-párkányok is hű másai a városi tanácsházon látható díszítményeknek. Mivel Giba szerette és bőven alkalmazta ezeket a motívumokat, szinte bizonyosra vehető, hogy a számtartói lakást még a városi tanácsház építése előtt ő tervezte. 3 2 Hasonló gondolatokat ébreszt a szemlélőben a Görög szabadságharcosok tere 38/b. sz. (volt Szt. János tér) ház is, melynek díszei mindenben megegyeznek a városi tanácsház és számtartói lakás jellegzetes motívumaival. 3 3 A makói lakossá vált Giba Antal csakhamar beilleszkedett az itteni társadalomba. Leányát Ilonát Szilvássy Tivadar püspöki uradalmi tiszt vette feleségül. Sajnos, «nnek a házasságnak adatai nem találhatók a makói (katolikus vagy görög katolikus) anyakönyvekben. 3 4 2 8 Cianid vármegye közgyűlési jzőkve, 1825. 1502. sz. 2 9 Oltvai Ferenc: A szegedi Állami Levéltár térképgyűjteménye c. írása. (Kézirat) 3 0 Kovács Sándor: A csanádi papnevelő története. Temesvár, 1908. 395. p. 3 1 Rados Jenő: i. m. 265. p. 3 2 Kovács Gyula i. m. 23. p. 3 3 Kovács Gyula i. m. 23. p. 3 4 Barna János—Sümehgy Dezső: Nemesi családok Csanád vármegyében, Makó, 1913. 193. p. 18
