Kelemen Ferenc: A makói városi tanácsház. A Makói Múzeum Füzetei 6. (Makó, 1971)

Az alkotó

Giba születési helyét és idejét, valamint halálának dátumát és színhelyét eddig nem sikerült felderíteni. 1854-ben utoljára szerepel neve Makón, amikor a városháza (járási tanácsház) tervezésére kiírt pályázaton el nem fogadott tervrajzzal részt vett.

3

5 Giba Antal a magyar építőművészet szigetszerű jelensége, akár a debreceni Péchy Mihály. Mindketten szinte egyetlen alkotással írták be nevüket a hazai építészet történetébe. Giba bokros hivatali teendői csak elvétve tették számára lehetővé, hogy napi munkája mellett a művészet oltárán is gyújtson áldozati tüzet. Ilyen alkalom volt a makói Városi Tanácsház megalkotása. Ez olyan mértékben sikerült neki, hogy tehetségét és nevét a Délalföld legszebb és legimpozánsabb klasszicista műemléke koszorúzza. Giba a hazai kora-klasszicista építészet emlőin nevelkedett. Munkatársi viszonyban volt a magyar klasszicista architektúra vezéregyéniségével: Pollack Mihállyal, akinek stílusfejlesztő törekvése döntő hatással volt rá. A hazai copf-klasszicizmus ugyanis éppen Pollack tevékenysége révén egyre higgadt, és így alakult ki érett építészeti klasszicizmusunk — csúcsán a Nemzeti Múzeum palotájával — a külföldinél sokkal lágyabb formában. Ennek a művészeti iránynak volt érdemes képviselője Giba Antal is. Gibánál talán több maradt meg az előző barokk formáiból és ízéből, mint nagy kortársánál, Pollack-nál. A makói Városi Tanácsház épülete formáiban és harmonikus hatásában legszebb klasszicista műemlékeink élvonalában tündöklik. 2« 4

5 Makó város közgyűlési jzökve 1855. évről. 19