Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

Az első világháború kellős közepén, 1917-ben, előbb mint helyettes, majd mint választott polgármester dr. Petrovics György került a város élére

. A háború végének és az azt követő polgári forradalomnak viszonyai nem adtak időt az alkotó, munkárá^í Szőcs Áro

n kormánybiztos 1919. februárjában a városi autonómia helyett 11 tagból álló tanácsot nevezett ki az ügyek intézésére

. Ez március 24-ig fungált, mikor a városi ügyeket Zombori Lajos vezetése alatt álló, 11 tagu intéző bizottság vitte. Április 27-én azonban szer

b, majd franci

a intervenciós csapatok szállták meg a várost, aminek vezetését újra Petrovics polgármester vette át

. Junius 17-én román megszállás alá került Makó

, amely 1920 március 29-ig tartott

. A Horthy-rendszer másnap átvette az igazgatást és első dolga volt az addig városi rendőrség .államosítása

, Ezekben a napokban épültek a földeáki ut mellett az un. Állami Kislakások. 1922-1939. közé esik dr. Nikelszky Jenő polgármester lendületes érája

. Az 1929. évi közigazgatási törvény Makót - a többi volt rendezett tanácsú várossal egyetemben - megyei várossá nyilvánította

. Ezzel az a változás járt, hogy az eddig működő városi tanács megszűnt és a város ügyeinek intézése a közgyűlés .ellenőrzése mellett, a polgármester egyszemélyü vezetésébe ment át

. E mellett a köz egészség

i és a számvevőségi ügyek állami kezelésbe kerültek

. Városi erőből, kölcsönökből és állami támogatásból a múlthoz képest igen élénk tevékenységű építkezés indult meg Makón, mely a város ósdi külsejét nagyon megjavította. A volt Püspökkert megvásárlása, és egy részének házhelyekül való parcellázása, a marosi partfürdő létesítése, az 1 és 2 emeletes városi bérház megépítése, a polgári leányiskola emeletre húzása és a városi felsőkereskedelmi iskola megszervezése élénken jelzi azt a belterjes munkát, amit a város uj vezetősége a mult fogyatékosságainak felszámolására akkor végzett. Több park, utca nyitás, piac. rendezés és nagyarányú fásítás is okozta ennek a törekvésnek sikerét. Állami erőből is szép épületek létesültek: az Állami Építészeti Hivatal a Posta, a Rendőrség, Csendőrség és Iparos tanonciskola. A vasút két hidat és egy javitó műhelyt építtetett. Makón. A megye 26