Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

gondozásában 1924-27. között felépült a többszáz házból álló Munkástelep, 1928-ban pedig a megyei székház toldaléképülete. Két impozáns takarékpénztári palota\is javitotta a város külsejét; az Arad - Csanádi Gazdasági Takarékpénztár és a Magyar Olasz Bank. A Korona Szálló nyugati frontja, valamint a Hagymaház, is ebben a periódusban épült. Gazdasági jelentőségű alapitások is jelzik ennek az érának alkotó lehetőségeit és kedvét; ilyen létesítmények a Hagymaszáritó Üzem és a METESZ raktára. A református és katolikus egyház is egy-egy korszerű polgári fiúiskolát létesitett ebben az időben. Külön említésre méltó a város közönségének az a gesztusa, amellyel az első világháborúban elesett makai katonák emlékére művészi szoborral áldozott, (Pásztor János alkotása), amelyet 1929-ben országos ünnepség keretében lepleztek le

. Az ártézi kutak számának gyarapodása - ebben az időben mintegy 120 volt a város területén - a vízellátás gondjain segített. 1922-ben alakult meg a Makói Atlétikai Klub, amely főleg a futball sportot űzve a további évek során jelentős sikereket ért el. 1924-ben kelt életre a Makói Torna Klu

b szintén kiemelkedő sport eredményekkel dicsekedhetett. 1926-ban a város közönsége kiadta Szibrik Miklós krónikájá

t, amely Makó történetét kezdettől 1836-ig dolgozta fel. A polgári korszak utolsó rövid felvonását űx. Bécsy Bertalan polgármestersége zárta le

. (1940-44.) Hivataloskodásának ideje nagyrészt abban merült ki, hogy az egyre fasizálódó középponti kormányzat rendelkezéseit végrehajtsa. A haszontalan és idegen érdekekért folyó háborús vérontás mellett a lakosok széles rétegeinek nélkülözése város szerte egyre -izzóbbá tette a hangulatot. Különben ezekben az években létesült a korszerű makai Vágóhí

d és épült fel a Városháza északi szárnya. 27