Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

sem jutott állami pénz. A gimnázium államosítása is arra az id

őre esik, amikor Makót kormánypárti képviselő reprezentálta a parlamentben. A millénium tiszteletére 1898-ban a megye árvaházat létesített Makón. 1902-907 közt Farkas Józse

f ült a polgármesteri székben . Nyugtalan belpolitikai viszonyok közt, a darabont kormány idején, országos ünnepségek keretében, 1905-ben leplezték le Kossuth Lajos makai szobrát, Kallós Ede alkotását

. 1903-ban épült a gimnázium szomszédságában az azóta már lebontott I^ O <o Hollóssy Kornélia színhá

z is. l^ß^zhen uj megyei kórhá

z és a Demke internátu

s épült fel Makón. 1906-ban felépült az uj wn

1 járásbíróság és megkezdte üzemét a Hódmezővásárhely - Nagyszentmiklósi helyérdekü vasút, amely a város forgalmát a torontáli vidékre is kiterjesztette,. A következő évtizedben - 1907-17 között - dr. Galambos Ignác polgármester állt a városi igazgatás élén

. A város régi szervezetében az 1912. évi .közigazgatási törvény változást rendelt. A főbb tisztviselői állásokat - és ezzel a tanácsi tagságot főiskolai, illetve egyetemi képzettséghez kötötte. így a tanácsból kiszorultak a laikus elemek, minek folytán az ügy intézés szakszerűbbé vált ugyan, d

e a tömegektől el is távolodott* A 200 főre emelt képviselőtestület mellett a tanács hatásköre megmaradt a kisebb ügyek intézésére-^Uj szerv lett az állandó választmány, amely a közgyűlés elé terjesztendő ügyekben tett javaslatot. Ebben a korszakban kezdte meg kulturális munkáját a városi Juhász Könyvtár. Ezt a művelődési intézményt dr. Juhász Lajos makói származású budapesti szemorvos hagyta örökül a városra. A 4500 kötetből álló igen értékes könyvanyagot a tanács a város érdeklődő közönsége számára látogathatóvá tette. Ugyanebben az időben 1907-12. között megyei kezdeményezésre létesült az un. régi Minkás Házak 200-nál több ép

ülete

. \ 1914-17. közt az egyre sulyosodó háborús nehézségek megoldásával küzdött a városi igazgatás. 25