Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)
figyelme a hagyma- és zöldségtermesztés fel é, a régi szőlő területek rovására. A makai zöldség és hagymakertészek a fél ország területére tengelyen szállítják áruikat és igy a városban sok pénz forog, amely éppen a lakosság eddig legszegényebb rétegeinek életszínvonalát emelte . A korszak végén nagy lendületet vett még a marha és lótenyésztés is a kiterjedt juhászat mellett. A kisiparosok 7 céhbe tömörülve nemcsak a helyi szükségletet elégítették ki, hanem rendszeresen termeltek a környékbeli vá->kra is. Ezek mellett különös lendületet vett a cserép és téglaegetés, amely a helyi jóminőségü agyagot fölhasználva messze földre érdekeltséget teremtett magának. Gyár vagy manufaktura ebben az időben Makón még nem, vol t. A XVIII. században és a XIX. század első felében több természeti csapás is sújtotta Makót. így a Maros meder változása következtében a folyó 1712-től egyre közelebb hatolt a városhoz és 1754-ben - Nagy Pál főbirósága idejé n - már a mar Liget utcán hömpölyögve elpusztítással fenyegette a települést. Azt a veszedelmes hurkot - amely a mai Szuszogót fogta körül Mária Terézi a rendeletére átvágták és nyúlgátak építésével a már-már elköltözéssel fenyegetőző lakókat megnyugtatták/ 1781 szeptember 12-én Csorba Mihály főbirósága idején , a református templom környékén tűzvész pusztított , melynek során 67 ház - köztük a templom, parókia és két iskola is - a lángok martaléka lett. A kár hivatalos becslés szerint 23728 Ft-ot tett ki. 1821 julius 2-án, Martonosi György főbiróság a alatt a Maros hirtelen áradása pusztított a városban és a határban. (Gilitze István makai polgár versben is megörökítette • a nagy csapás részletei ti Megjelent 1821-ben Szegeden, Grünn Orbán betűive l.) A kárt hivatalosan 430 533 Ft-ra értékelték. 1831 augusztus - október között D. Nagy Mihály főbirósága idejé n a cholera garázdálkodott Makón és 800 áldozatot ragadott el. E zekkel a súlyos természeti csapásokkal szemben a városi tanács vállára óriási ^ond nehezedett . A közmunkaerő mozgósítása, a károsultak istápolása, illetve az elrendelt járványzárlat végrehajtása és tetemes költsége szüntelen törődést és anyagi terhet jelentett, amit a mozgósított lakosság élén a tanács éjjel-nappali munkával ellensúlyozott. 17
