Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

Helyes Intézkedésekkel ezeknek a sebekn

ek fájdalmát való

ban c-állapítóuca v>. A városi adminisztrációnak 1824 előt

t nem volt té

reles szabályzata. Az uriszék, a szolgabíró, az alispán, sőt a helytartótanács rendeleti uton intézkedett egyes igazgatási ügyekben, amelyek szerint a várost adminisztrálni kellett. Szii.rík Mihál

y főbíró idején, 1824. december 14-é

n Csanád megye közgyűlése községi igazgatási szabályrendeletet alkotott, melynek pontjait Nyéky Mihály főjegyz

ő jegyzőkönyv formában hozta az érdekelt községek tudomására, meghagyván neki az abban fog la ':ak pontos betartását. I , j^^Sfe 1. pont elrendeli, hogy a bírákat és tanácstagokat csak a földesúr és a szolgabíró jelenlétébe

n, közgyűlésen voksok utján -ÍHö'1 riasztaniuk, "Olyan egyének, akik vétkes tettükért büntetést kaptak, vagy nyughatatlan természetükről esméretesek, elöljárókká nem választhatók." 2. Nótáriu

ssá csak jó erkölcső és tanult (latinul értő és magyarul tökéletesen tudó) személyek alkalmazhatók. A nótáriusok fölvétele és elbocsátása a földesúr hírével a tanács dolga

. A tanácstagok és jegyzők Istenre és minden szentre esküt is tartoznak tenni. 3. A haci és vármegyei adót a megye által meghatározott összegben a tanács veti ki, személyre szóló adókönyvek utján, pontos nyilvántartás alapján. A községek haszonvételei és költségei a "hőnyi" (honi) adó, amit külön könyvecskéken, külön nyilvántartás alapján kell kivetni és beszedni. 4. Természetbeni adózás (porció) a zab, széna, szalma a katonaság számára szolgál. 5. Az állami és megye

i szolgáltatásokat a percepto

r, a honi adót a ILbiró (esküdt bíró) szed

i és erről pontosan elszámol a megyének és földesúrnak. 18