Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)
Születés ideje Foglalkozás — 1799 1800—10 1811—20 1821—30 Összesen Földmives 7 35 55 33 130 Cserés 5 16 18 8 47 Kofa 2 2 14 9 Fuvaros 1 14 15 16 46 Munkás 111—3 Napszámos — 11 — 2 Téglamester 1 — — — 1 Kupec — 1 — — 1 Összesen: 17 70 91 61 239 E születési adatok arra engednek következtetni, hogy kb. az 1830-as termelési mennyiség 1840-re megkétszereződik. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc időszaka és főleg az önkényuralom kora némileg csökkenti a fejlődés ütemét. Az utazási engedélyekből kiderül az is, hogy Makón nemcsak a hagyma termelése, de az értékesítés is református foglalkozásnak tekinthető. Számukhoz mérten igen magas a görögkatolikusok részaránya is. A hagyma és zöldség értékesítésében, illetve szállításában részt vevők száma vallási megoszlásban: (A város egész népessége) Reformátusok 201 (10 488) Görögkatolikusok 29 (2 000) Római katolikusok 8 (6 763) Zsidók — (1 120) A hagyma elszállítása ernyős kocsival történt. A közönséges makói parasztkocsira feltették az ernyőt, és két lóval megindultak a piachelyre. 6—8 q árut vittek magukkal. Ha messze mentek, egy-két helyen pihenőt tartottak. Temesvárra menet az első stáció a nagyszentmiklósi Nagy Öszi csárda volt. Onnan pihenő nélkül mentek Temesvárig. Akkor még a pesti piacokról nem esett szó, viszont szinte fogalom volt az aradi és temesvári őszi vásár. Egy héttel előre készültek rá a makói hagymások. „Hogy egymás üzletét ne rontsák, elosztották egymás között az ottani piacokat." 5 2 Mező János pl. egyedül uralta Lúgos és Versec piacát. Amikor egy alkalommal idegen szállító is megjelent a piacon, először leszállította az árat, majd végül ingyen adta a portékáját. így biztosította magának az egyedi árusítás jogát. Ha rossz volt a piac, előfordult, hogy nyakukba vették a portékát és utcáról utcára járták a várost vagy a falut. Egy-egy utat 7—8—10 nap alatt járták meg. Távollétük alatt feleségük előkészítette a friss árut, és néhány napos pihenő után elindultak vissza. Hazafelé sem üresen jöttek: búzát, árpát, rozsot, kukoricát, távolabbról gyümölcsöt és ipari cikkeket, Bánátból libát hoztak. 5 3 A makói termelők, tergovácok és kofák külföldre sohasem szállították a hagymát és a zöldséget, de a külföldi élelmes kereskedők tovább vitték azt 5 2 Petrovics György i. m. 12. 1. 5 3 Uo. 72
