Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)
zük, hogy midőn a hagymának a szára már nagyobbodik, nem szabad letörni, óvatosan [kell] kapálni, mert ez a fejlődést hátráltatja. És az így elkészült hagyma augusztus hónapban érik meg, de már július második felében exportképes. Megjegyezzük, hogy a magnak való hagyma mindég a legszebb érett hagymából válogatandó. Makó város termelőképessége évi átlag 100 000 mázsa jó minőségű hagyma. Rendes termésnél 1 hold föld (1600 [Z-öl) 90—100 mázsa exportképes hagymát ad. Fokhagyma kevesebb termeltetik, de ez is a 10 000 mázsára tehető. Két faj van: őszi és tavaszi." 3 0 E közleménynek a Gazdasági Lapokban megjelent változata csigázza fel Vajda Gyula gömör-kishont megyei földbirtokos érdeklődését, és kérdések özönével fordul a polgármesterhez. Bakos Ferenc h. polgármester az alábbiakban ad felvilágosítást. „Ami a hagyma termelési módját és eljárását illeti, röviden tudatom, hogy nálunk a fekete televényes föld használtatik leginkább, mely leginkább vizenyős természetű, t. i. alantos ártérben fekszik. E föld tavasszal kézierővel (ásóval, kapával) igen jól bemunkáltatik, a göröngy apróra elgereblyéltetik, s a hagymamag bele vettetik, ebből lesz az ú. n. apróhagyma, mely érett korában felszedetvén, egész télen át fűtött szobában száríttatik szárításra kiterítve boglya kemence tetején. — Ezen apróhagymát tavasszal a fentiek szerint megmunkált földbe kézi erővel egymástól egyenlő távolságra eldugdostatik, s ki kelvén a gyomtól többször megtisztíttatik kiskapákkal és nagy vigyázattal, hogy a hagyma szára (bördője) le ne töressék, mivel a föld után az táplálja és neveli a hagymát. — A hagymamag ezen a száron (bördőn) terem. Midőn a hagyma ősszel megért, gondosan felszedetik, megtisztíttatik, megválogattatik, fogásba fűzetik egyrésze s a fogásos hagyma piacra vitetik, vagy elszállíttatik kocsin messze vidékre eladás végett, a többi pedig náddal vagy gyékénnyel fedett ház padlására hordatván, széjjel teríttetik, s gondosan ápoltatik hidegtől, melegtől egyaránt, nehogy a hidegség folytán megfaggyon vagy melegség folytán kicsírázzék. — Télen is, de különösen tavasszal megválogattatik, s az elromlottak kiszedetvén, az ősszel eltett 1 m. mázsa hagymából alig marad meg többmint 50—60 kiló, de ez is 6—7 ft-os ár mellett nagyon kifizeti a munkát." 3 1 Meglepő, hogy míg a világ nagykereskedelmi szaktekintélyei egy csapásra felfedezik a makói hagymát mint kitűnő kereskedelmi árut, addig a makói termelési eljárásra sokáig nem figyelnek fel. Csérer Lajos az első gazdasági szakember, aki a vöröshagyma termesztéséről írt cikkében jelentős teret szán a makói termelési mód leírására. „Nem lesz talán érdektelen, ha e helyütt említést teszek a Makó vidéki hagymatermelés viszonyairól. Ott vöröshagymát és fokhagymát jó közép erőben levő, ú. n. sziíz földben szokták termelni, amelyben, t. i. hagyma még nem volt termesztve. — Trágyázás után csak 2 év elteltével termelhető, mivel a friss trágyázott földben a gyenge kis hagyma a legkisebb szarazság mellett kisül és kiszárad. A hagyma és zöldség termelés alá a földet ősszel felássák, esetleg ekével egy ásónyomra felszántják — ez azonban ritkán történik. Rendes kertész ember ásni szokta a földiét, ha még annyi van is! — Tavasszal egy 3 láb széles tüsök boronával a földet megboronálják, a boronát ember húzza — lovat nem használnak, mert az a földet nagyon megtaposná. A munkálkodás tavaszszal veszi kezdetét, midőn a föld megszikadt és nem ragad. A hagymamagot kézzel vetik oly sűrűn, hogy az egész földet ellepi, könnyű kis tüsökkel elboronálják és behengerezik — ha kisebb földbe vetik a magot, deszkás lábbal tapossák le. A hagyma-maggal egyúttal a gaz is ki kel, azt azután gyomlálják annyszor, amennyiszer szükséges. Gyomlálás közben a vetésen járnak-kelnek, az nem árt: sőt előnyére van e kis hagymának. Augusztusban felszedik, illetve kapával kikapálják s kis hagymákat a földből, kézzel kiválogatják, megrostálják, ahhoz való rostán és a padláson vékonyan elte3 0 MVL Polgármesteri Iratok 1888. VI. 233. Vö. Gazdasági Lapok 1888. 40. évf. 175. 1. Maros 1888. április 19. 3 1 MVL Polgármesteri Iratok 1888. 717. 62
