Péter László: A Makói Múzeum József Attila- kéziratai. A Makói Múzeum Füzetei 1. (Szeged, 1952)

Pünkösd előtt Szenl, éhes lelkem, pünkösd ünnepére. Mint jóllakolt túzok, magadba hullva Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat Cibálja, tépi rétek frigy ujja. Hiszen ludod már ml a Végtelenség: A Végtelenség az a magyar bánat S hiába vergŐdbz haló hattyúként. Szomorúbb lélek búsul majd utánad. Ha Idejöttél, tündökölj 8 dalolj csak. E végtelen vízen büszkébben ússzál S csudáljanak, hogy méltóbban repül Zilált szárnyad az égi Szirlusznál. Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség, Mint vadlndat rozsdás vessző halálja, Ne sírj, dalold el híres éneked, Hogy nyögve várjanak újabb cso<3ira! Makó, 1023. május 18. JÓZSEF ATTILA 6. A kézirati anyag öt verse szó szerint megegyezik a Kardos-féle kiadás szövegeivel, illetőleg a másutt megjelent szövegközlésekkel. 1. Megfáradt ember. Ez a vers a Nem én kiáltok és a Nincsen apám, se anyám c. kötetekben is ezerepei. Kevés különbség van körtük: az első közié* — amint a kézirat is — minden sort nagybetűvel kezd, a második sorban haza' fele szerepel a későbbi hazafelé helyett, s a negyedik sorban szívem hosszá í-vel íródik. A Kardos-féle kiadás a későbbi közlésmódot vette át. Hiányzik minden közlésből a dedikáció: Saitos Gyula bátyámnak, legelső és legkedvesebb szerkesztőmnek ajánlom ezt a verset. Az ugyancsak múzeumi letétként kezemben lévő, Saitos Valéria tulajdonában volt. Nem én kiáltok kötet példányában József Attila tintával beírta a Megfáradt ember címe alá a dedikáció rövid formáját: Saitos Gyula bátyámnak. A kötet elé pedig a következő dedikációt írta: Saitos Gyula bátyámnak, legelső első [így!] szerkesztőmnek, hogy még jobban szeressük eg^-mást, hogy a mellünkre dobott tankeket [így!] leemeljék egymásról pillantásaink: Tegyünk, hogy álmodhassunk, ha a füvek szivünkben üdvözlik testvéreiket. Makón, 1925. febr. 5. József Attila. 2. Sírdomb a hegycsúcson. (A holtan megbántott Adyé). Három receptlap hátuljára írta az egye« versszakokat tintával. 3. Az örök Polyphemos. Szonett a nyelvedről. Ceruzával odavetett írás. Scheiber Sándor pontos szöveghűséggel közölte,

1

4 így közlését mellőzöm, bár a Kardos-féle kiadás még nem vette be az összes versek közé. 4. Távoli ének. tv papíron lila betűkkel írt gépirat, József Attila aláírásával. Árva Józsefné szerint József Attila ezt és az ilyen formájú többi versét édesapja ügyvédi irodájának írógépjén gépeitette: többnyire emlékezetből diktálta gépbe verseit. A vers keletkezése: Makón, 1923. jan. végén, 5. Földmadár. Gépirat. Keltezés: Bpest, 1923. dec. 23, " Soheibcr Sándor: József Attila ismeretlen verse. Az örök Polyphemos. Népszava 1947, február 2.