Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Dr. Sipos József: Nagy Imre a „nemzeti felszabadító mozgalomról”

munistáknak fel kell ismerniük, hogy a megelőző korszakok (1848-49 és 1918-19) nemzeti felszabadító forradalmi demokratikus harcaiban meg nem valósított demokratikus feladatok közül 1945-ben következetesen és forradalmi módon csak a feudális maradványok megszüntetését, a földreformot hajtottuk végre. Ugyanezt nem tettük meg a másik nagy forradalmi demokratikus örökség, - a nemzeti függetlenség, - szuverenitás és egyenlőség kérdésében. Ez kísért most a néptömegek forradalmi mozgalmaiban, ebben vannak annak kitéphetetlen gyökerei, ... A magyar kommunistáknak a kérdés békés, nem fegyveres megoldására kell törekedni, ... nem forradalmi változások, hanem reformok útján, a nemzetek közötti baráti eszmecsere, tárgyalások és megegyezés alapján."" A trianoni és a párizsi békeszerződésekről Nagy Imre szerint a XX. századi magyar nemzeti kérdés és a nacionalizmus szorosan összefügg a trianoni és a párizsi békeszerződésekkel. Erről a Gondolatok, emlékezések végén, tehát már 1957. február végén vagy márciusában így ír: „A magyar kommunisták legterhesebb öröksége, amivel meg kell küzdeniük, a nacionalizmus. A környező országok testvérpártjainak nincs ez a problémájuk. Náluk, Romániában is, Csehszlovákiában is, Jugoszláviában is a nemzeti törekvések - az egységes nemzeti (és sok-nemzetiségű állam) állam, egy nemzetnek egy államban való egyesítése, - megvalósult. A testvérpártok a nemzeti törekvések képviselőiként, a megvalósult nemzeti követelések védelmezőiként léphetnek fel, s ebben az egész nemzetet maguk mögött tudhatják, ezzel a burzsoá nacionalizmus vitorlájából kifoghatják a szelet. Magyarországon egészen más a helyzet, a trianoni (1920) és a párizsi (1946) békeszerződések következtében. A nemzeti törekvés Magyarországon is, mint mindenütt ugyanaz: az egy nemzetnek egy államban való tömörítése. Ezt a magyar kommunisták nem képviselhetik anélkül, hogy ellentétbe nem kerülnének a szomszéd népek nemzeti törekvésével és az azokat kifejező és védő kommunista pártokkal. S mivel Magyarországon a nemzeti törekvések erősek, s nem gyengülnek, hanem - mint az októberi események mutatják - erősödnek, következésképpen a kommunistáknak és pártjuknak a nemzeti törekvésekkel szemben kell állást foglalniuk, ami nagyfokú elszigeteltségüket idézi elő. Számunkra nem áll fenn a lehetőség, - mint a szomszédos baráti országok testvérpártjai számára, - a nemzeti egység a legdön11 Uo. 18. p.