Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - †Erdélyi Péter: Újságforgalom Csongrádon 1919-ben

(A Bozó-Justin kereskedés országos lapforgalmazása) Annak ellenére, hogy a Bozó-Justin papírkereskedés nem fedte le teljesen a csongrádi újságforgalmazást, mégis - úgy ítéljük meg - tendenciákat lehet kiolvasni a bolt üzleti összesítéseiből és a már fent említett levelezésből. Ebből a szemszögből három szakaszra lehet osztani az 1919-es évet. Az első januártól áprilisig tart, ezt követi a Tanácsköztársaság időszaka, s végül a román megszállás augusztustól az év végéig. Az év első három hónapjában Bozóék 40-44 féle napi- és hetilapot rendeltek a kiadóhivataloktól. Napilapok közül legnagyobb példányszámban A Napot (140-150 pld.), a Népszavát (100-150 pld.), a Pesti Hírlapot (90-140 pl.), a Déli Hírlapot (50-100 pld.) és a Világot (30-60 pld.), valamint a kisgazda érdekeket szolgáló Kis Újságot (50 pld.). A polgári napilapok mellett a Népszava magas példányszámát igazolja, hogy Csongrádon erős a szociáldemokrácia befolyása, elsősorban a földmunkásmozgalomban. Közel félszáz kelt el hetente a Légrády testvérek által kiadott két képeslapból, az Érdekes Újságból és a Képes Újságból, de a Tolnai Világlap 35-ös példányszáma sem elhanyagolható. A réteg hetilapok között a Kisbirtokosból kelt el legtöbb, hetente 50. Népszerűek voltak a vicc- és színházi lapok is, mint például a Bolond Istók, a Borsszem Jankó (10-10 pld.), valamint a Színházi Élet és a Színház és Divat (10-20 pld.). A kiadókkal folytatott levelezések témái elsősorban a lapok megérkezését, annak hiányát dokumentálóak voltak. Ebből az derül ki, hogy a vasúton szállított újságkötegeket gyakran megdézsmálták (főleg a képeslapokat), valamint az is, hogy a kiadók kérik a bizományost, hogy - elsősorban a papírhiány miatt - a remittendát minimálisra csökkentsék. A Bozó-Justin kereskedésben ez nem volt számottevő. Az újságrendelések nagyságrendje vasárnap átlagosan 10-20%-kal nőtt, hasonlóképpen megugrott március utolsó hetében a Népszava, A Nap, a Pesti Hírlap iránti érdeklődés (25-50%-kal), nyilvánvalóan a forradalmi átalakítás hírei miatt. A Tanácsköztársaság időszakában fokozatosan csökken és átalakul az újságrendelés. Áprilisban még 40 féle lap közül válogathattak a csongrádiak, májusban ezek száma 16-ra szűkült, majd júniusban csak 5 féle sajtótermék jelentette a kínálatot. Ennek oka nyilvánvaló: a kormányzótanács sajtóosztálya egymás után tiltotta be a polgári lapokat (megkegyelmezve a Légrády-testvérek újságjainak), s a vidéki sajtóosztály hathatósan támogatja a vidéki proletár napilapok beindítását. Csongrádon a Csongrádi Proletárét és a Tiszántúli Proletárok Lapját. A választékba áprilistól belép a Vörös Újság és a Vörös Katona. Az utóbbit 100-200 példányban küldték, hiszen Csongrád frontváros volt, a Tisza túlpartján már a románok állomásoztak. Meglepő viszont a Vörös