Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - †Erdélyi Péter: Újságforgalom Csongrádon 1919-ben

Újság alacsony példányszáma, amely 40-töl 100-ig terjedt, míg a Népszavából ennek kétszeresét forgalmazták, s még mindig tartják magukat A Nap és a Pesti Hírlap 150-es példányszámban. Júniusban viszont a munkáslapok példánya 40-80-ra csökkent, de még így is maradhatott remittenda. Ezt igazolja, hogy a Vörös Újság kiadóhivatala több levélben is kéri Bozóékat a remittenda 6 % alá csökkentésére, illetve arra, hogy az el nem kelt lapokat igazolás ellenében - adják át a környező településeknek. Hogy Csongrádon miképpen történt ez meg, arra nincsenek forrásaink. A csongrádi direktórium már március végén szocializálta a nyomdákat, köztük a Bozó-Justin nyomdát is, ahol április 20-ától a Csongrádi Proletárt (napilap) nyomtatták. Ennek költségeit az államosított Csongrád és Vidéke Takarékszövetkezet korlátlan számlája biztosította. Az augusztus 3-áig mintegy 88 lapszám jelent meg, azonban a példányszámáról és forgalmazásáról alig vannak adataink. Sajnos minden lapszáma nem maradt fenn, a legteljesebb gyűjteménye Tari László birtokában őrződött meg, aki a helyi levéltárnak adta át. Mivel az újságszámok közel egyharmada helyi híreket közölt (a forr. törvényszék ítéleteit, a direktórium határozatait), bizonyára nagy lehetett iránta az érdeklődés. Ugyancsak Csongrádon jelent meg - a románok előrenyomulása miatt - az orosházi Néperőböl, a hódmezővásárhelyi Vörös Újságból és a szentesi Népakaratból a Tiszántúli Proletárok Lapja, amely 1919. május l-jétől május 24-éig hetente kétszer került ki s nyomdából. Terjesztéséről, példányszámáról semmilyen tudomásunk sincs. Számai közül is csak négy maradt fenn Tari László jóvoltából. A Tanácsköztársaság bukása utáni időszakból csak szeptember hónapról vannak adataink, hiszen a fővárosi lapok ekkortól jelentek meg. Érdekesek a budapesti kiadóhivatalok levélfejlécein található román cenzúra szövegek. Ebben az időszakban a proletárdiktatúra lapjai és az azt kiszolgáló újságok nem jelenhettek meg, miközben új napilapok láttak napvilágot. A Bozó-Justin cég továbbra is vállalja az újságok forgalmazását, egyre bővülő körben tudják a terjesztését biztosítani a 28 féle sajtóterméknek. Élénkült az eddigi polgári lapok iránti kereslet, de a forgalmazás élére a nemzeti jellegű újságok kerültek: az Új Nemzedék (100-300) és a Nemzeti Újság (150 pld., de esetenként 300-at is megközelíti), valamint a hozzájuk csatlakozó Képes Krónika volt kelendő. Közkedvelt volt az olvasók körében az újjászületett 8 Órai Újság és a kulturális lapok köréből a Figaró, amely a színházi élet krónikása volt. A terjesztés élénkítését szolgálja, hogy a kiadóhivatalok 10-15%-ban állapítják meg a bizományosok jutalékát, helyenként egymással is versenyezve. Eddig rendelkezünk pontos kimutatásokkal 1919 csongrádi újságforgalmáról egy papír- és írószer kereskedés üzleti levelezése alapján. A forrás-