Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Kalmár Zoltán: It njukszik... Írott formában rögzült nyelvhasználati szokások a szerémségi (SCG) Maradék római katolikus temetőjében lévő sírfeliratok tükrében – esettanulmány

külső szemlélő számára tehát a feliratokból nem derül ki, hogy egy több nemzetiségű közösségből építkező településen jár. Ezt a benyomást tovább fokozzák a fő utcákra kerthelyiséggel kitelepülő korcsmák, melyekből egész nap a nagy népszerűségnek örvendő népies nóták - novo-komponovana narodna muzika - töltik be a teret. A jelenséggel kifejezetten az 1990-es évek óta találkozik a faluba látogató és egyértelműen a külvilág számára interpretált nemzeti önmeghatározás egy sajátos formájáról van szó, amit a törzsökös szerb és magyar lakosság oly módon utasít el, hogy ezektől a helyektől távol tartja magát. A katolikus temető sírfeliratai

21 A katolikusok temetője megnyitásakor a település szélén, a fő út mellett kapott helyet. Az azóta eltelt időszakban, a 20. századi településfejlődés következtében mára lakóházak veszik körbe a sírkertet. Szerves része lett a falunak, ugyanakkor - a többi temetővel ellentétben - területi bővítésére már nincs lehetőség. A maradéki római katolikus temetőben a sírok a sírkert széles föútja mentén rendeződtek azzal párhuzamos sorokba. Ennek az útnak - amely hosszában keresztül vezet a temetőn - a középső szakaszán áll a közép kereszt, vegyes horvát-magyar felirattal: SPOMENIK PODIZE CRV. ODBOR 1955 GOD. SOSTAREC JOSIP, ZUPNIK POLIN FRANJO, PREDS. C. TUTORE GULYÁS JÁNOS MIKULINAC ANDRIJA ZAMJ. TUTORA: PSKÓ ISTVÁN BIBRINYI FERCSI SLOBODA ISTVÁN VÁRVA JÁNOS hozott fiunk és nagyapánk Szűcs István - Pista életének 52-ik évében 2004. 9. 4. 19,00 ó. elhunyt. A mi drága megboldogultunk temetése 2004. 9. 5. 16,00 ó. lesz a beskai temetőben. A gyászoló ház a Péter király utca 92-ben Beskán. Örök emlék neki! Gyászoló: anyja Elizabeta, lánya Irén, veje Stjepan, unokája Minea és a többi nagyszámú rokonság és barátai. India, 2004. 9. 5. 21 Maradék temetökultúrájáról egy rövid említés kapcsán emlékezik meg Raj Rozália és Nagy István, ám csak a reformátusok temetőjére utalnak. Raj Rozália - Nagy István, 1996. 387-388.