Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)
NÉPRAJZTUDOMÁNY - Kalmár Zoltán: It njukszik... Írott formában rögzült nyelvhasználati szokások a szerémségi (SCG) Maradék római katolikus temetőjében lévő sírfeliratok tükrében – esettanulmány
BÁRÓ GYURI SALAC ISTVÁN Ha a felirat szövegét megvizsgáljuk, azonmód világossá válik, hogy a kétnyelvűség a horvát nyelv helyesírási szabályából adódik, ugyanis a tulajdonneveket eredeti írásmód szerint teszik közzé. A római katolikus temető térszerkezetének tagolódása a soros rendezőelvnek köszönhetően nem különül el magyar, horvát és német temetőrészre 22 . Egyébként a településen - ahogyan a közelmúltig megvolt a falurészek közötti elkülönülés - megfigyelhető a temetkezésben a felekezeti elkülönülés, van ugyanis ókatolikus, római katolikus, református és ortodox temető 23 . A római katolikus temetőben az egy vallású, de különböző nációhoz tartozó elhunytak, halálozási idejüknek megfelelően a temető különböző részein nyugszanak. Megfigyelhető, hogy a hozzátartozók családi sírboltokat alakíttattak ki, hogy a közeli rokonság egy helyen nyugodjon, de rátemetésre is több példa van. Az etnikai-vallási elkülönülés egyértelműen az ortodoxiához kötődik, ugyanis a vegyes házasságokban élők közül ők azok, akik nem temetkeznek más felekezet temetőjébe. Több olyan sírfeliratot találtunk a református és a katolikus temetőben, ami ezt a ma is meglévő szegregációs törekvést mutatja. 2 A vallás, mint integráló tényező egyedül a falu katolikus temetőjében követhető nyomon, ami többek között abból is áll, hogy a síremlékek kezdő és záró formulái, sőt a sírversek is igen hasonlítanak egymáshoz. Nem ritkán - nemzetiségtől függetlenül - horvát nyelvűek. 25 Mivel rendkívül kevés a régi síremlékek száma a temetőben, így nagyon nehéz korszakhatárokat megvonni, mint azt tettük a református temető azonos szempontú elemzésekor 26 , még jelzésszerű korszakhatárokat sem állapíthatunk meg, de a feliratokban megjelenő nyelvi változásokat így is szemléltetni tudjuk. Az okokat vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a feliratok nyelve, nyelvhelyessége és a használt szövegformulák jól mutatják azt a gyakorlati viszonyt, ami a liturgia és az egyházi adminisztráció, valamint a felekezet tagjainak anyanyelve között tapasztalható. Köztudomású, hogy a maradéki katolikus magyarságnak soha nem volt magyar papja. Az imákat is horvátul tanulta és tanulja ma is a közösség hitéletébe belenövő 22 Vö.: Szilágyi Miklós, 2000. 966-967. A számos kárpát-medencei példa közül a mezöberényit idézzük: „A szlovákok és németek temetője egymás mellett (mindkét közösség evangélikus - K.Z.), de mindkét »falu« lakói számára könnyen megközelíthető helyen van, a magyarokét pedig a magyar véghez, közel, a község másik oldalán alakították ki. " Szilágyi Miklós, 2000. 969. 24 Vö.: Juhász Ilona, L. 2002. 209-211.; Sztankó Péter, 2003. 278-279. 25 Vö.: Juhász Ilona, L. 2002. 219-220. 26 Vö.: Klamár Zoltán, 2003. 188-194.
