Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)
RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Szalontai Csaba – Sz. Wilhelm Gábor: Előzetes jelentés egy késő bronzkori település és avar kori temető mentő feltárásáról Szeged-Kiskundorozsmán
A magyarországi nagyberuházások nyomán ma már mindenki számára világos, hogy a szarmata kori falvak kiterjedése minden korábbi elképzelést felülmúlt. Nem gondoltuk azonban korábban azt sem, hogy két-három, egymás mellett lokalizált régészeti lelőhely nem két-három önálló, hanem egyazon falunak a nyomait jelzi. Ezért történhetett meg az, hogy pl. a Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhely szarmata faluját két önálló régészeti lelőhelyként (26/72, és 26/74. számon) tartottuk nyílván az ásatások előtt, és összetartozásuk csak az ásatáson vált egyértelművé. Hozzátesszük: a két felszíni lelőhely egymástól alig 250 méterre feküdt, ugyanannak a Matyérnek a magaspartján, ugyanabban a dűlőben. Az ásatás közben pedig világossá vált, hogy nem egy 100 és egy 200 méter hosszú lelőhelyről van szó, hanem a kettő együtt 1500 métert tesz ki a nyomvonal területén (3. kép) (SZALONTAI-TÓTH 2000b)! Említhetnénk a kisteleki határban megtalált ugyancsak nagy kiterjedésű szarmata lelőhelyet is: itt ugyancsak két, egymástól 100 méterre található szarmata falut talált a Múzeum a terepbejáráskor 1991-ben, a két falu összesen 200 méter hosszan érintette a nyomvonalat (27/9., és 27/13. lelőhely). A feltárás után azonban azzal kellett szembesülnünk, hogy nem 200, hanem 1400 méter hosszú lett a lelőhely! 8 A két bemutatott példa egyértelműen igazolja azt az állításunkat, hogy a szarmata kori falvak nagyságának meghatározásakor ma már nem lehet az egy évtizeddel ezelőtti szemlélettel eljárni. Ha tehát tekintettel vagyunk a korszakspecifikus elemekre akkor ma már a szarmata kori települések esetében nem lehet kis kiterjedésű lelőhelyekről beszélni. A nyomvonal csengelei szakaszán egymás közelében 3 Árpád-kori lelőhelyet fedezett fel a terepbejárás 1991-ben (4. kép). Közülük az északi (12/13) és a középső (12/14) között 380 méter, a középső és a déli (12/16) között pedig 270 méter volt. Mivel a 3 lelőhely között nem találtak felszíni leletet a 3 lelőhelyet önálló lelőhelyként vették nyilvántartásba. A feltárások során azonban egyértelművé vált, hogy a 3 lelőhely valójában 1, igen nagy kiterjedésű Árpád-kori falu nyomait takarja, amelynek hossza így 1100 méter lett. 9 Tény, hogy a három kijelölt területek közti részeken szinte kizárólag nem lakórészek feküdtek, hanem elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos településrészek került itt elő. Viszont a folytonosságuk kétségbevonhas A feltárás egyik nagy szépséghibája, hogy az ásatásvezetők még az ásatás megkezdése után is ragaszkodtak a 2 önálló régészeti lelőhely létéhez, ezért mindkét helyen újrakezdték az objektumok számozást. Ennél már csak a régészeti leletek leltározása lesz zavarosabb, ugyanis a két lelőhelyet két szakmai stáb egymástól függetlenül tárta fel, viszont a leltárt egymástól függetlenül végzik, az egymással párhuzamosan futó objektumszámok alapján! A nyomvonalon kívül is legalább ekkor kiterjedéssel kell számolnunk. Ezek a méretek jól érzékeltetik a csengelei kistemplom falujának nagyságát.
