Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Szalontai Csaba – Sz. Wilhelm Gábor: Előzetes jelentés egy késő bronzkori település és avar kori temető mentő feltárásáról Szeged-Kiskundorozsmán

tatlan, és ezzel egyértelműen azt igazolják, hogy a három falu valójában egyet alkot.

10 A régészeti lelőhelyek nagyságának meghatározásához használt egy évtizeddel ezelőtti szemléletmód mára tehát elavulttá vált. Ezt igen jól érzékelteti például az az adat, hogy az M5 autópálya nyomvonalán a feltárásra kijelölt lelőhelyek nagyságát a feltárás előtt a nyomvonalban 440.000 nT-re becsültük. A feltárások után ugyanezeknek a lelőhelyeknek a nyomvonalba eső nagysága több mint 710.000 m

2 lett. Azaz közel duplájára nőtt a területük. Ez pedig kizárólag azzal magyarázható, hogy a kiterjedés meghatározásakor egyetlen adatot használt a szegedi Múzeum 1991-ben: azt, hogy hol lehet felszíni leletet találni. Ezzel azt az elvet képviselte, hogy a régészeti lelőhelyek területe csak ott van, ahol felszíni leletek találhatók." Az 1991es terepbejárás során ugyanis a lelőhelyek felgyűjtése úgy zajlott, hogy a terepbejárás résztvevői jelzőkarókat szúrtak le a földbe ott, ahol az adott lelőhely az első és utolsó leleteit megtalálták. Ezeket a sarokpontokat vitték aztán térképre, és az így felrajzolt körvonalak jelölték a lelőhely határait. Az ebből fakadó hibákat 1998 óta igyekeztünk korrigálni. Elsőként azzal, hogy olyan lelőhelyeket is feltárásra jelöltünk ki, amelyeknek a körvonala nem érintkezett a nyomvonal területével. 1998-2004 között összesen 22 olyan ilyen lelőhelyen végeztünk ásatást. A feltárási eredmények azt mutatják, hogy közülük 16 lelőhely valóban nagyobb volt az előzetesen ismertnél és „benyúlt" a nyomvonalba, 6 lelőhelynek pedig csak kevés nyomát találtuk meg a nyomvonalban. Az eredményes ásatásokon összesen 166.997 m~-t és 4114 objektumot tártunk fel. Ezzel egyértelművé vált, hogy a régi szemlélettel meghatározott területek nem képesek pontosan jelezni a lelőhelyek tényleges nagyságát. Mivel nem egyedi esetekről, hanem nagyságrendnyi hibáról van tehát szó, aligha lehetett kétséges az új eljárásunk létjogosultsága (SZALONTAI 2005, 233).

12 A fenti fontos szakmai megfontolások mellett más egyéb információk is nagymértékben hozzájárultak a kiskundorozsmai lelőhely újrafelfedezéshez. Ha megvizsgáljuk az autópálya területének régészeti fedettségét azt látjuk, Itt most nem térhetünk ki arra a kérdésre, hogy a 3 egység között vajon van-e időrendi, vagy társadalmi különbség, hiszen ezen kérdések tisztázása a terepbejárás és a régészeti lelőhelyek felderítése szempontjából indifferens. 11 Különösen miután ezek a lelőhelyek térképre is kerültek, aligha lehet azzal meggyőzni a beruházókat, hogy a felszíni leletek soha nem tudják pontosan kijelölni a föld alatt rejlő régészeti lelőhelyet. A beruházó számára a régész által berajzolt vonal azt jelenti, hogy a régészeti lelőhely elvileg pontosan ott van. 12 Most annak a rémálomnak a lehetőségét fel sem vetem, hogy ha ezt a 16 lelőhelyet építkezés közben találtuk volna meg a nyomvonalon, mert akkor még a mai napig sem adták volna át az autópályát!