Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Szalontai Csaba – Sz. Wilhelm Gábor: Előzetes jelentés egy késő bronzkori település és avar kori temető mentő feltárásáról Szeged-Kiskundorozsmán

egy darab kerámiát találtunk a terepbejárás során pl. a 27/24 (M5 Nr. 11) jelű lelőhelyen, melynek feltárás valóban negatív eredményt hozott, de ugyancsak 1 db kerámia került elő az Szatymazon az 51/41A-B lelőhelyen (5300 m

2

, 307 feltárt objektum), vagy a most bemutatott 26/90 számú lelőhelyen (22.111 m

2

, 57 objektum) is. A felsorolás alighanem folytatható lenne, de inkább egy statisztikai adattal érzékeltetjük ezt a problémát: az M5 autópálya megyei szakaszán a feltárásra kijelölt 81 régészeti lelőhelyen 3709 darab felszíni régészeti leletet találtunk az előzetes terepbejárások során. Ez azt jelenti, hogy lelőhelyenkénti átlag 45 db cserép volt. Az eddig elvégzett ásatások során 13.514 régészeti objektumot és 717.474 m

2-t tárt fel a Múzeum. Ha végletekig leakarjuk egyszerűsíteni a felszíni leletekből levonható tanulságokat, azt látjuk 1 db felszíni lelet tehát 193,44 m

2 nagyságú régészeti lelőhelyet és 3,6 db régészeti objektumot jelez a feltárások megkezdése előtt!

7 Ebből a rövid válogatásból is egyértelműen kiderülhet mennyire félrevezethetők lehetnek a felszíni leletek számából levonható következtetések. Emiatt egyértelműen arra van szükségünk, hogy a felszíni leletek értékelésekor más szempontokat is figyelembe vegyünk. Ezek között a legfontosabbak a természetföldrajzi tényezők. Legalább ennyire fontos, hogy lelőhely kiterjedésének meghatározásakor sokkal jobban figyeljünk a korszakspecifikus elemekre. Minden régészeti korszaknak megvan a maga sajátos településszerkezete és a településekre jellemző általános képe. Ennek illusztrálására három példát hozunk fel. Kiskundorozsma Subasán, a Vágóhíd nevű régészeti lelőhelyen ugyancsak az M5 megelőző feltárás keretében tártuk fel a 26/73. (M5. Nr. 35) lelőhelyet (SZALONTAI 2003a; SZALONTAI-TÓTH 2000; SZALONTAI-TÓTH 2001; SZALONTAI-TÓTH 2003; MÉSZÁROSPALUCH-SZALONTAI 2005; MÉSZÁROS-PALUCH-SZALONTAI 2005a), ahol egy kora bronzkori régészeti lelőhelyet mindössze 5 db (!) felszíni lelet jelzett a terepbejárás alkalmával. A feltárás ehhez képest 22.503 m

2

, és 548 régészeti objektumot eredményezett. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy a feltárás minden pillanatában tudatosodjon, hogy a kora bronzkori Makó-kultúra településeinek milyen adottságai vannak. Amenynyiben ez nem így történt volna hamar abba lehetett volna hagyni az ásatást, látva a kezdetben rendkívül kis intenzitású régészeti lelőhelyet... 15 méterre található az általa feltárt templomtól. Erre ugyanis csak akkor került sor, amikor 1997-ben e sorok írója vette át az autópálya ásatások koordinálását! 7 Természetesen tisztában vagyunk a statisztikai számítások, illetve azok régészeti összefüggéseinek esetlegességével, mégis minden hibája ellenére érdemes figyelemmel lenni erre az adatra is!