Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Sóskuti Kornél: Megjegyzések a szarmata kori sírrablásokhoz

A Domaszék II. temetőrészletben a rabolt sírok mértéke valamivel kisebb számot mutat, de értéke ennek is magas. A feltárt 15 sír 73%-át forgatták fel sírrablók (1. grafikon 2.).

4 Az előző temetőrészlethez hasonlatos alapos munkát egy esetben sem végeztek, tevékenységük után mindig maradt valamilyen lelet a sírban.

5 A Daruhalom III. lelőhelyen előkerült temetörészlet 31 sírja közül 20 temetkezést megbolygattak, 8-at pedig nem. A maradék sírok bolygatása bizonytalan eredetű, így ezeket a nem értékelhető kategóriába soroltuk. A bolygatott 20 sír a temetörészlet 65%-át jelenti, az alföldi szarmata temetőrészleteknél ez a számadat átlagosnak tekinthető (1. grafikon 4.). A legkisebb mértékű rablottságot a Tóth János dombján feltárt kis temetőben tapasztalhattuk. Itt az előkerült 11 sír 64%-a, azaz 7 temetkezés volt felforgatva, 27%-a, azaz 3 sír, pedig érintetlenül nyugodott. A nem értékelhető temetkezések száma a 9%-os aránnyal megegyező mennyiséget mutat a Daruhalmi és a Domaszék II. temetőrészletekkel (1. grafikon 3.). A tanulmányban szereplő temetőrészletek rablottságának foka a korszakban megszokott értékeket mutatja. A rablás főbb típusai A rablások főbb típusairól általában a sírok kibontása után alkothatunk biztos képet. Több esetben azonban még bontás előtt, a sír foltjában megfigyelhető elváltozások hasznos információkat nyújthatnak arról, hogy korábban bolygatták e már a temetkezést. A vizsgált temetőrészletekben néha még a sír foltjából, néha pedig csak a bontás során szerezhettünk információt a rablás típusáról. Ezeknek a vizsgálata előtt kicsit hosszasabban kell időznünk a mellett, hogy szemügyre vegyük, milyen rablási módszereket használhattak. Alapvetően elkülöníthető a teljes sírra, vagy a sír részre irányuló rablás. 1. A teljes sírra irányuló rablás esetében a sír betöltését képező föld anynyira át van forgatva, hogy foltban elváltozást nem is lehet tapasztalni. Ezeknél az eseteknél a sír sokszor vagy teljesen ki van fosztva, vagy a benne maradt csontok és töredékes leletek teljesen szét vannak szórva ( 1. kép 2., 5.). 2. A sír részre irányuló rablásnál a legtöbb esetben már a foltnál tapasztalhatjuk a rablógödör eltérő betöltődését (2. kép la, 2a). 4 Számos temetőben előfordul olyan sír is, melyről egyértelműen nem lehet eldönteni, hogy sírrablás vagy egyéb más tevékenység következtében (talajmüvelés, állatjárás) sérült meg. A sírrablások vizsgálatakor ezeket a nem értékelhető kategóriába lehet sorolni. 5 A legalaposabb munkát a 81. sírnál végezték, itt csupán csak néhány embercsont maradt a sírgödörben.