A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Óriásbogarak (Dynastinae)

A terület megnevezése Példányokkal dokumentált adat Irodalmi utalás Duna-Tisza köze Tiszántúl DunaTisza közi flórajárás Tiszántúli Flórajárás A két flórajárás határvidéke Bács-Kiskun megye Bugac, Bugacpuszta + + + Csólyospálos + + + Kun fehértó + + + Békés megye Battonya, belterület + + Battonya, fűrésztelep + + + Dombegyháza, belterület + + + Mezőhegyes, park + + + Mezőhegyes, 8l-es major melletti erdőfolt + + + Mezőkovácsháza, belterület + + + Pest megye Ócsa, Lőtér | + | + + A lárvák az irodalom szerint korhadó tönkökben és törzsekben, valamint fűrészgyári komposztban fejlődnek (Ádám 1987, Endrödi 1956, Győrfi 1957, Tóth 1999). Leírtak olyan esetet (Endrödi 1956), amikor a bogár tölgyfákból készült vasúti talpfákban telepedett meg. A fenti megfigyelést erősítik meg Csehó Gábor bugaci gyűjtései, aki 1997 és 2001 között, a „Pásztormúzeum" előtti, erősen rágottas tölgybütük alatt 22 példányt talált. Többen (így az 1960-as évek elején Gaskó Béla is) láttak orrszarvú bogarakat a Tisza-menti hullámtér füzeseiben. Gyűjteményünkben egyetlen innen származó bizonyító példányt őrzünk (Szeged, Tápé-Vesszős feletti füzes 1932. 06. 20., az állatot a cserkészek fogták). Egyeléseink során a legtöbb imágót az ásotthalmi fatelep évek óta alig bolygatott fürészpordombjában találtunk. A depó szinte kizárólag a szürke nyár megmunkálásának melléktermékéből keletkezett. Napközben az állatokat a fűrészporból bányásztuk elő. Az átlapátolás során számos lárvát és bábot is találtunk. Az érett lárvák kinevelése könnyen megoldható feladatnak bizonyult, mert mérsékelt egyedsűrüség mellett (5 literenként