A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Óriásbogarak (Dynastinae)

2-3 lárva a maximum), egyedül a fürészpor nedvességére kellett vigyázni. A túllocsolás és a kiszáradás egyaránt tönkre tehette volna a tenyészetet. A penészesedés elkerülése végett, tárolóeszköznek faládákat használtunk. Amíg a lárvák fejlődése tart, az elfogyasztott anyagmennyiséget célszerű hetente utántölteni. Szerencsére nem szükséges a tölgyekhez ragaszkodni, táplálékként számos más lomblevelű fafaj forgácsa és korhadéka (elsősorban a hazai nyarak, szilek, valamint füzek) is szóba jöhet. Ádám és Hegyessy (1998) a tápnövények között 2 idegen eredetű fafajt is említ, a császárfát (Paulownia tomentosa) és az akácot (Robinia pseudoacacia). Csóka és Kovács (1999) ezt a kört tovább bővíti, a kőrisekkel (Fraxinus sp.), a japánakáccal (Sophora japonica), valamint a vadgesztenyékkel (Aesculus sp.). Az eddigiek alapján megkockáztatható, hogy az orrszarvúbogár speciális környezeti igényű, oligofág és oligotop faj. A bábok kinevelésekor valamivel óvatosabban kell eljárni. Amennyiben ezeket ép „fagubók" nélkül rakjuk el, szinte bizonyosan megsérülnek. A károsodott bábokból „kikelt" torz bogarak nem valók egyetlen gyűjteménybe sem. Az ásotthalmi fürészpordepó korából kiindulva, az imágók kifejlődési ideje semmiképp sem több 4 esztendőnél. Az egyidejűleg elkülöníthető fejlődési alakok (szemaforontok) alapján legvalószínűbb a 3 éves periódus. (Csóka és Kovács -1999- szerint a lárvák 2-3 évig fejlődnek.) Elég sok egyedet gyűjtöttünk rönkforgatással, mely módszer összehangolt munkát igényel. Az apróbb rönkök ugyanis, kivételes esetektől eltekintve, (lásd a bugaci bütüket) nem sok eredménnyel kecsegtetnek. Az alkonyat után aktív bogarak, nap közben szinte kizárólag a vastagabb, „3-4 emberes" törzsek alatt lapulnak meg. Öregerdők és fatelepek környékén a lámpák körül mindig érdemes szétnézni, mert az orrszarvúbogár jól repül fényre. Bár az állat Csongrád megyében meglepően sok helyről előkerült, mégis aktuálisan veszélyeztetettnek számít. A „profitorientált" erdőgazdálkodás legfeljebb a természetvédelmi területeken tűri meg a lábon száradt fákat és a korhadékokat, ám ott sem szívesen. Országszerte egyre kevesebb a működő fűrészüzem, a megmaradtak igyekeznek a fűrészport minél hamarabb eladni. Megjegyzés: 1952-ben, a szegedi Fehér-tó nádszegélyében Gozmány László egy nőstény orrszarvúbogarat talált, ami mindenképp szokatlan előfordulás.