A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

II. fejezet - Kedvezőtlen klimatikus viszonyok hatásai a homokterületekre - Aszály és hőség a XVIII. század végén

2. sz. kép Futóhomok talaj Bugacon Dr. Horváth László felvétele (1978) Kedvezőtlen klimatikus viszonyok hatásai a homokterületekre Aszály és hőség a XVIII. század végén Kedvezőtlen időjárási körülmények között a futóhomok talajokon minden természetkárosító faktor hatása felerősödik. A XVIII. és a XIX. században az elemi károkra több karakteres példát is találtunk. Ezeket nem kívánjuk a teljesség igényével elemezni, mindössze három, e tárgykörbe tartozó anomáliára szeretnénk felhívni a figyelmet. Witsch Rudolf mérnök 1784-ben, Kecskemét határában 20.000 kh homoksíványt talált. Az 1792-től 1799-ig (más adatok szerint 1790-től 1797-ig) tartó talajvízapályos évek a futóhomokos területek nagyságát alaposan megnövelték. A száraz időszak végére egyedül Kecskemét határában 60.000 kh-ra, PestPilis-Solt vármegyében 300.000 kh-ra terjedt ki a homoksivatag (Witsch 1807) Idézi Kiss 1944, Magyar 1961—. A kifúvások Szeged környékén is alaposan „átrendezték" a buckasorokat. A történtek dokumentálásához hiteles szemtanú is akadt. Vedres István (1795) a szegedi városi tanácshoz írott beadványában így összegezte a korbeli állapotokat (in. Vedres 1825):