A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

II. fejezet - Lehetséges magyarázatok a kiskunsági homokvidék egykori fátlanságának értelmezéséhez - A talajvíz ingadozása

Lehetséges magyarázatok a kiskunsági homokvidék egykori fátlanságának értelmezéséhez 2. sz. ábra A talajvíz 100 éves adatsora (1900-2000) Ásotthalmon Fröhlich András (2002) nyomán A talajvíz ingadozása Az érintett területeken a talajvíz több esztendőre kiterjedő periódusos, és éven belüli változásokat mutat. Az utóbbiak mértékét egyértelműen az adott esztendő csapadékmennyisége határozza meg. Éves talajvíz ingadozás A Duna-Tisza közén az évi ingadozás még állandó talajvíz esetén is 0,51,5 méter. A legmagasabb szint késő tavasszal (májusban) mérhető, a legalacsonyabb ősszel (szeptemberben) -Majerl968-. Magáról a jelenségről és annak a fásításra gyakorolt hatásáról Prodán Gyula (1915) a következőket írta: „ Tavasszal, ha nedves a homok, erősen megindul a fa hajtása; de nyáron midőn a homok megszárad és a víz hirtelen lejjebb száll, a nagyobb talajnedvességre berendezkedett fa gyökere csak a réteget hálózván be, az alsókból nem tudja a párolgás révén beálló vízveszteséget pótolni s lassankint kiszárad. " ... "Ilyen helyeken tavasszal igen szépen megindul a lombosodás; a fiatal fák hosszú hajtásokat fejlesztenek, de ezek elpusztulnak. Az itt