A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

II. fejezet - Adatok Csongrád és Bács-Kiskun megye természeti képéhez a XVIII. századtól napjainkig - Szeged birtokfelmérése a XVIII. század elején

másikra történt, több mint másfélszáz esztendő kellett hozzá. Az érintetlen (tehát nem legeltetett) nemzeti parki területen újabban azt láthatjuk, hogy a fehérnyaras kezdi kiszorítani „vetélytársát". Számos szerző szerint az intenzív külterjes állattartás a törökkorban elpusztította a kiskunsági homokhát (korábban jelentős kiterjedésű) erdőspuszta állományát. Ez a megállapítás akár helytálló is lehetne, ám nem hagyható figyelmen kívül az összevethetőség követelménye. A devasztációs folyamat mértékének megítéléséhez, mindenek előtt olyan részeket kell(ene) keresni, melyek fás jellegére egyértelmű utalások találhatók az 1500-as évek közepe előtt keltezett oklevelekben. Adatok Csongrád és Bács-Kiskun megye természeti képéhez a XVIII. századtól napjainkig Szeged birtokfelmérése a XVIII. század elején Szeged épp a városhatárok kijelölése körüli huzavona miatt, viszonylag hamar rákényszerült arra, hogy felmérje birtokait és azokról pontos térképet készíttessen. 1719-ben, (az eredményes érveléshez) hagyomány és emlékezet szerint összeírták város régi határait (idézi Reizner 1900). A dokumentum alapján kirajzolódnak Szeged Duna-Tisza közi területének élőhely-típusai. Ezek Alsótanyára (és a hozzá kapcsolódó területekre) kivetítve: — tavak (1 utalás -Madarász tó), — erek (1 utalás -Fő ere), — árkok (3 alakalommal is említi - Atol árok), — zsombékosok (1 utalás - Forró Sombója-), — füzlápok (1 utalás -Rekettyés hosszú semlyék-), — semlyékesek (2 utalás - Csikós semlyékje, Kántor semlyékje-), —• gyepek és vegyes élőhelyek (3 utalás - Csorvai rét, Bika semlyéke homokja, Dobos széke homokja-), — szikesek (1 utalás -Király széke-), — homokbuckások (7 utalás), — kunhalmok (12 lehetséges utalás, de ezek egy része bizonyosan természetes képződmény). Erdőről, fás vegetációról nincs szó. A Balassa fája a tájékozódást könnyítő, térképészeti „tereptárgynak" tűnik.