A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - A terület emlősfaunájáról (Mammalia) - A főbb trendek áttekintése

Mórahalom: Madarász-tó, északi Tanaszi-semlyék, a Kissori úton Mórahalomtól 4 km-re egy út melletti semlyékes, Asotthalom: Bogárzó, Pap-lapos és Baromjárás. Megjegyzés: Bár odúszámlálást nem végeztünk, jelenleg a 2001. évi adatoknál lényegesen több szalakóta pár él ezen a vidéken. A gyurgyalag (Merops apiaster) és a parti fecske (Riparia r. riparia) Populációkról a homokbányák élővilágának ismertetésekor szóltunk. Fokozottan védett fajok, melyeknek az itteni tavak kiemelt fontosságú táplálkozó területei lehetnének A Madarász-tó állandó vízfelületével, sekély széli zónáival ideális táplálkozási területe olyan fokozottan védett madárfajoknak, amelyek nem költenek itt. Ezek a következők: bakcsó (Nycticorax n. nycticorax), kiskócsag (Egretta g. garzetta), nagykócsag (Egretta a. alba), kanalasgém (Platalea 1. leucorodia). Revitalizálás után föltehetőleg ugyanezt a szerepet tölthetné be a mórahalmi Nagyszéksós-tó és a Kelebiai-halastó. Ha (a szerb oldalon lévő tavakkal együtt) egységes Kőrös-ér menti élőhely-rendszerben gondolkodunk, akkor a nagykócsagok és a kanalasgémek majdani fészkelése szinte bizonyosra vehető. A leendő Kőrös-éri TK területén előkerült fajok jegyzéke 4. sz. mellékletünkben olvasható. A terület emlősfaunájáról (Mammalia) A főbb trendek áttekintése A terület emlősfaunájának összetételén érezhető az elmúlt 200 év tájátalakító hatása. Néhány faj a homoki erdősítéseknek köszönhetően vándorolt ide, mások esetleges jelenlétét vadászati célokból állandósították. A tájidegen elemek betelepítése szerencsére egyetlen fajra korlátozódott. Valószínűleg a fenyőerdők lakójaként húzódott le vidékünkre a mókus (Sciurus vulgaris fuscoater) és ádáz ellensége a nyuszt (Martes m. martens). Ma már előfordulnak az idős, zártabb jellegű lomblevelű állományokban is. A herme-