A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Gerinces állatok - A halfaunáról (Pisces)

A faj neve Telepítés Őshonosnak tekinthető Behurcolt (területidegen) Madarász-tó Tőzegbánya tavai és a Kőrös-ér Védelmi fokozata hazánkban réti csík (Misgurnus fossilis) + + + V menyhal (Lota lota) + + naphal (Lepomis gibbosus) + + + vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus) + + Jelmagyarázat: + = az adott kategóriába sorolható (első 3 oszlop), vagy előfordul (4. és 5. oszlop) V = védett faj fv - fokozottan védett faj M = megerősítést igényel A lápi póc (Umbra krameri) az 5 fokozottan védett halunk egyike. Pintér Károly (1989) szerint a tiszta vizű mocsarakat, a tőzeggödröket és a növényzettel benőtt alföldi tavakat kedveli. A felsorolás akár a faj egyetlen Csongrád megyei élőhelyének, a Kőrös-ér menti területnek a leírása is lehetne. Antal Tamás 1991-ben az Atokházi-tőzegbánya kisebb tóegységeiben figyelt fel példányaira. 2006-ban a Körös-ér egyik zsilipjénél összegyűlt vízből mutatta ki ezt a jellegzetes lápi halat. Megfigyelését érdemes lenne a KNP részéről is megerősíteni, mert az állat biotópjai az utóbbi 2-3 évtizedben annyira beszűkültek, hogy a lápi póc előfordulása önmagában is elegendő indok a tőzegtavak fokozott védelmére. A réti csík (Misgurnus fossilis), a Tisza-vidék hajdani mocsarainak egyik legelterjedtebb apróhala volt. Gyakoriságának és jó ízének köszönhetően jelentős szerepet kapott e tájegység népi étkezésében is (Herman 1887). Élőhelyei a folyamszabályozásokkal szűntek meg. A megmaradt kiskunsági állományok többsége izolálódott. Az ismertté vált Csongrád megyei adatok: (Vetyehát -Gaskó 1999-, Szeged-Kiskundorozsma: Putri -Csizmazia 1992-, Mórahalom: Madarász-tó, Asotthalom: Atokházi-tőzegbánya tava a mai napig utalnak az időközben megszűnt vízrajzi és állatföldrajzi kapcsolatokra. Dorozsmán a Maty-érnek köszöntő az